Adj, Uram, Isten, derűsebb jövőt!

A székely vértanúkra emlékeztek pénteken délután a Deus Providebit Házban, ahol dr. Benedek István professzor, a Magyar Dolgozók Egyesületének elnöke köszöntötte az egyesület és az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja által szervezett rendezvényen megjelenteket.

Pál Antal Sándor akadémikus tartott előadást a székely vértanúkról. Rövid összefoglalójában felvázolta mindazt, amit „egy múltja iránt érdeklődő magyarnak tudnia kell”. Kitért az előzményekre, a Makk–Gál-féle összeesküvésre, annak következményeire. Mint mondta, a Makk József és Gál Sándor által szervezett mozgalom célja a magyarországi Habsburg-uralom megdöntése, illetve Magyarország függetlenségének kivívása volt.

A mozgalmat azonban elárulták, 1852 januárjában letartóztatták a mozgalom székelyföldi szervezetének legfőbb vezetőit: (bágyi) Török János teológiai tanárt, martonosi Gálffy Mihály ügyvédet, (nagyváradi) Horváth Károlyt és másokat. 1852. júniusig szinte mindenkit őrizetbe vettek, aki az összeesküvéssel kapcsolatba került. Törököt, Gálffyt és Horváthot két év vizsgálati fogság után halálra ítélték, és 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten kivégezték. Rajtuk kívül még 19 személyre szabtak ki halálbüntetést, majd ezeket uralkodói kegyelem folytán várfogságra enyhítették. Róluk keveset tudni. A letartóztatottak kihallgatása két éven át tartott, majd következett a megtorlás. Az összeesküvés vezetőit felakasztották, a többi résztvevőre 5-18 évi várfogságot szabtak ki. 

A meghitt hangulatú eseményen Székely 

János, a Bolyai líceum tanulója Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című versét szavalta el, Hamar Márk-Roland Petőfi Sándor Magyar vagyok című költeményét adta elő. Papp Mária volt körzeti elnök azt a verset olvasta fel, amelyet a rendszerváltást követő első március 15-én az unokája szavalt el. Végül Buta Árpád előadóművész énekelt, majd a megjelentek közösen énekelték el a székely és a magyar himnuszt.