Abszolút többséggel nyerte a Konzervatív Párt a brit választásokat

David Cameron miniszterelnök péntek délután bejelentette, hogy az eredmény alapján többségi konzervatív kormányt kíván alakítani.

Cameron a Downing Streeten tett hivatalos bejelentése előtt, hitvese társaságában, a londoni Buckingham-palotában felkereste II. Erzsébet királynőt, akitől formális kormányalakítási megbízást kapott.

A Konzervatív Párt 2010 óta a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzott, ám a liberálisok a modern brit politikatörténet legnagyobb választási katasztrófáját elszenvedve mindössze 8 mandátumot szereztek a 650 fős alsóházban, 48-cal kevesebbet eddigi frakciójuk létszámánál.

A legnagyobb arányú előretörést a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) érte el, amely a londoni alsóházban Skóciának járó 59 mandátumból 56-ot megszerzett. A skóciai kormányt irányító SNP-nek eddig hat képviselője volt a brit parlamentben.

A Konzervatív Pártnak a végleges péntek délutáni adatok szerint 330 fős frakciója lesz, 23 fővel nagyobb az eddiginél, és négy fővel népesebb az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326-nál.

Az első számú ellenzéki erő, a Munkáspárt az új alsóházban 232 fős frakciót alakíthat; ez 26 fős veszteség a legutóbbi választási eredményhez képest.

A részvételi arány 66,1 százalékos volt.

A konzervatívok több mint húsz éve, 1992 óta először nyertek parlamenti választást abszolút többséggel. Akkor John Major vezetésével, 336 fős frakcióval alakítottak kormányt.

Péntek délután a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt David Cameron kormányfő bejelentette, hogy többségi konzervatív kormányt kíván alakítani, koalíciós partnerek nélkül. Közölte: büszke arra, hogy 2010 óta ő vezethette az utóbbi hét évtized első brit koalíciós kormányát.

Cameron ugyanakkor leszögezte: többségi egypárti kormány vezetőjeként nem lesz akadálya annak, hogy kiírja a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról.

A konzervatívok választási programja rögzíti, hogy 2017 végéig népszavazást kell tartani a brit EU-tagságról, de előtte a kormány tárgyalásokat kezd Brüsszellel az EU London által igényelt reformjairól, és ennek jegyében mindenekelőtt a külföldi EU-munkavállalók jóléti juttatásainak szigorításáról.

Péntek délutáni beszédében Cameron ígéretet tett arra is, hogy az új konzervatív kormány minél gyorsabban még több döntési jogkört delegál a skót, a walesi és az észak-írországi kormánynak. A Konzervatív Párt szándéka az, hogy Skócia kormánya rendelkezzék a legszélesebb körű önrendelkezési joggal az egész világon, beleértve az adópolitikai önrendelkezést is – mondta a brit kormányfő.

Nem sokkal Cameron pénteki kormányalakítási bejelentése előtt lemondott a Munkáspárt, a Liberális Demokraták, valamint a legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője, mivel mindhárom párt a vártnál sokkal rosszabb eredményt ért el a választásokon.

Az Európai Bizottság tisztességes megállapodásra törekszik Nagy-Britanniával

Az Európai Bizottság tisztességes megállapodásra törekszik Nagy-Britanniával – mondta pénteken Brüsszelben Margarítisz Szkínász, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. A délután folyamán az Európai Bizottság sajtószolgálata azt a rövid üzenetet is közzétette, amelyben Juncker gratulált Cameronnak.

„Szeretnék gratulálni Önnek a tegnapi általános választáson aratott határozott győzelméhez. Készen állok a közös munkára, hogy az Egyesült Királyság számára méltányos alku szülessen az Európai Unióban, s várom ezzel kapcsolatos ötleteit és javaslatait” – mindössze ennyit üzent az Európai Bizottság elnöke az újraválasztott brit kormányfőnek.

Elemzők a közvélemény-kutatásokról

Nagy-Britanniában nem először fordult elő, hogy a helyi közvélemény-kutatók „csúfosan felsültek” – mondta a Századvég vezető elemzője az MTI-nek pénteken. A Nézőpont Intézet szerint a csütörtöki brit választások eredménye és a közvélemény-kutatók prognózisai közötti eltérés a kormányzó konzervatívok mozgósítási teljesítményét, valamint a bulvármédia jó felhasználását dicséri.

Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője emlékeztetett, Nagy-Britanniában nem először fordult elő, hogy a helyi közvélemény-kutatók „csúfosan felsültek”, hasonlóra volt példa ugyanis 1992-ben, amikor szintén a konzervatívok arattak győzelmet azt követően, hogy a kutatások alapján rosszabb eredményre számítottak.

Hangsúlyozta: a rendszeres közvélemény-kutatást végző tizenegy brit cég hibájának pontos okát későbbi részletes kutatások tisztázhatják, egyelőre leginkább az valószínűsíthető, hogy a konzervatív szavazók rejtőzködtek a kampányban, vagyis nem mondták el valós pártpreferenciájukat a kérdezőknek.

Ez akár a média torzító hatására is visszavezethető, vagyis például arra, hogy a konzervatív voksolók nem érezték elég magabiztosnak magukat – húzta alá Lánczi Tamás.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője az MTI megkeresésére azt mondta, hogy a kutatások és az eredmény közötti eltérés ugyan látványos, de a kutatások módszertana szempontjából mégsem drasztikus.

A közvélemény-kutatások mindig csak egy pillanatképet mutatnak a pártok közti erőviszonyokról, a mozgósításnak viszont döntő szerepe van a tényleges választási eredménynél – fejtette ki az elemző, aki kiemelte, a kormányzó konzervatívok ezúttal jobban teljesítettek a mozgósításban.