A szarvasmarhatartás és a földművelés kihívásai

Magyarózdon a legnagyobb farmot a Betalef Kft. üzemelteti, melynek társtulajdonosai Mihály Erzsébet Ildikó és a Gylyén fivérek, István és József. A farmon jelenleg 253 szarvasmarhát tartanak, ebből 150 fejőstehén, a többi borjú és növendék, amit a tejelőállomány fiatalítására nevelnek. Az állattartáson kívül a mezőgazdasági vállalkozásban több mint 450 hektár földet művelnek meg. 

Fehér megyében értékesítik a tejet

A szarvasmarhafarm a kastély közelében található. Valamikor a Bonus Pastor Alapítvány tulajdona volt, a rehabilitációban részt vevők munkaterápiás foglalkoztatására hozták létre, de 2009-ben eladták a vállalkozóknak, akik azóta foglalkoznak szarvasmarhatartással. Akkor 56 fejőstehén és 15-20 növendék volt az állomány, amit tizenhárom év alatt sikerült a jelenlegi egyedszámra, 253-ra felfejleszteni.

A megtermelt tejet a gyulafehérvári Lactalis feldolgozó vásárolja meg. Jelenleg 2,1 lejt fizet a tej literéért. Ez nem állandó ár, minél több tejet szállítanak, annál nagyobb az ár, minél kevesebbet szállítanak, annál kisebb. (Tavaly novemberben a tej ára 2,9 lej volt.) 

A nagy hozam kompenzálja az alacsony terményárakat

Több mint 450 hektár földterületet művelnek meg. A fölterületek megmunkálásával részben a szarvasmarha-állomány ellátását biztosítják, a megmaradt mennyiséget értékesítik. Kukoricát, napraforgót, búzát, árpát.

– A búzatermés gyönyörű volt az idén, a hektáronkénti átlaghozam 5500 kg volt. Nálunk ez nagyon jó átlagnak számít, tekintettel arra, hogy nem igazán szereti ezt a vidéket a búza. Inkább a kukorica az ütős.

Jobb lett volna, ha az ára is megfelelőbb lett volna, figyelembe véve, hogy milyen költségekkel kezdtük a kultúrát, és milyen árral adjuk el a végterméket. A múlt évben, amikor a talaj előkészítése folyt, amikor a műtrágyát vásároltuk, magasak voltak az árak, az üzemanyag is drága volt. Tavaly augusztusban a gabonát kilónként 1,5 lej körül lehetett eladni, most 92 baniért vásárolták meg, és ez ma jó értékesítési árnak számít. Most mindent az ukrán gabonára fogunk, de pontosan nem lehet tudni, mi az oka ennek az áresésnek. Mi jól jártunk, hogy tavaly aratás után adtunk túl a gabonán, nem azért, mert jaj, de milyen leleményesek voltunk, hanem mert a helyzet megkövetelte, ugyanis a tárolási kapacitásunk nem elegendő. A búzát el kellett adjam a napraforgó betakarítása előtt, a napraforgót a kukorica betakarítása előtt. A kukorica 80 százalékát el kellett adjam, mert az ezer tonna termés nem fért be a tárolóba. Tehát a gabonán túladtunk, mielőtt az ár el kezdett volna csökkenni. Idén a napraforgót 1,68 lejért szerződtük le. Ekörül mozog az ár, alacsony, ezzel nem lehet fedezni a költségeket. 2,2 lejt kellene kapjunk érte, hogy gazdaságos legyen a kultúra. A napraforgóval negatív mérleget zárunk. Viszont a kukorica nagyon szép, kedvezett a csapadékos, meleg nyár. Úgy néz ki, hogy a terméshozammal kompenzáljuk az áresést, ugyanis 68-70 banit ígérnek a kukoricára, ami kevés, de a magas, 10 tonna fölötti átlagterméssel kiegyenlítődnek a költségek, figyelembe véve, hogy 5500 lejbe kerül egy hektár kukoricaföld megművelése – mondta Mihály Erzsébet Ildikó, a Betalef adminisztrátora. 

A nagy volumenű munka ellátásához megfelelő a cég gépparkja. Ezt az évek során sikerült kialakítani mind az állattenyésztési, mind a földművelési részlegen. Nemrég vásároltak egy fejőházat, többnyire gépesítve van, kézi erőre alig van szükség. A szarvasmarhafarmon öten dolgoznak. 

A földműveléshez traktorok állnak rendelkezésre a szükséges mezőgazdasági felszerelésekkel, a két kombájn közül az egyiket 2020-ban vásárolták, a másik régebbi. A Pro Economica Alapítvány támogatásával sikerült megvásárolni egy gyomirtózásra használható gépet és egy gereblyét.

A földművelésben is öt személyt foglalkoztatnak. Persze a tíz alkalmazott mindig ott segít, ahol szükség van rájuk.