A nők gazdasági, társadalmi szerepvállalása

Környezetbarát, fenntartható fejlődés

 Marosvásárhelyen a múlt hét végén megrendezett női vállalkozók fórumának egyik kiemelt vitatémája a fenntartható fejlődés régiónkra vetített helyzetelemzése volt. A Kozma Mónika, a női vállalkozói szervezet (OFA UGIR) helyi elnöke moderálta panelbeszélgetésben részt vett Tánczos Barna miniszter, Oltean Andrei, a szászrégeni IRUM fejlesztési igazgatója, Ilea Paul, a Hirschmann Automotive vezérigazgatója és Gogolák Zsolt, a marosvásárhelyi Multinvest társtulajdonosa. 

A hatékonyabb energiafelhasználás és az újrahasznosítási előírások miatt a vállalkozások arra kényszerülnek, hogy folyamatosan újragondolják a gazdasági terveiket a fenntartható fejlődés érdekében. Miként felelnek meg a vállalkozók, jelen esetben a női vállalkozók ezeknek a kihívásoknak? – kérdezte bevezetőjében Kozma Mónika. 

Felelősek vagyunk környezetünkért

– A nők általában fogékonyabbak a környezet- és természetvédelmi kérdések iránt – válaszolta Tánczos Barna. – Kezdjük ott, hogy a fenntartható fejlődés elsősorban a rendelkezésre álló források megfontolt felhasználásáról, a társadalmi méltányosságról és a környezet iránti felelősségről szól. A felsorolt három kritériumból kettő estében a vállalkozó nők jobban teljesítenek: egyik a méltányosság, a másik a környezetvédelem. Gondolunk itt a csomagolóanyagokra, a szelektív hulladékgazdálkodásra. A környezetvédelem a vállalkozók számára sok esetben bürokráciát, megszorításokat, büntetéseket jelent. A fenntartható fejlődés szempontjából a környezetvédelem azt jelenti, hogy a következő generációk megélhetése is biztosított legyen. Ugyanakkor a fenntartható fejlődés nem azt jelenti, hogy csökkentsük a profitot. Továbbra is nyereségesek kell legyünk, úgy gazdálkodva a rendelkezésre álló forrásokkal, hogy a társadalmi tényező és a környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kapjon mindennapi tevékenységünkben. 

Naponta szóba kerül a karbonlábnyom, az üvegházhatású gázok. Évtizedeken keresztül nem akartuk elhinni, hogy a szemünk láttára ilyen gyorsan megváltozik a Föld jövője. Most észleljük, hogy gyakoribb a szélsőséges időjárás, kevés a csapadék. A fél ország szárazsággal küzd. Most februárban is látható, hogy nincs elég nedvesség a termőföldekben a sikeres termelési ciklus megkezdéséhez. Az európai erőfeszítés önmagában nem elégséges a jelenség megállításához. A többi kontinensnek is csatlakoznia kellene. Sokkal nagyobb a tét, miközben az ott élők sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint az európaiak. Ezért az európai vállalatok és államok kell utat mutassanak abban, hogy mit jelent a fenntartható fejlődés. 

Korrekt hulladékmenedzsment 

A vállalkozók számára az első kihívás talán a csomagolóanyagok összegyűjtése, újrahasznosítása. Ha korrektül végezzük ennek követését is, akkor az EU szemében példaértékű ország leszünk. Ha nem lennének kihágások, sokkal jobb vélemény lenne rólunk. Ha a forgalmazott termékek csomagolóanyagait helyben újrahasznosítanánk, ha a termeléskor keletkező hulladékot, az összes begyűjtött hulladékot a gyárban újrahasznosítanánk, az jelentené a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazását a cégen belül. A korrekt hulladékmenedzsment, a jelentések pontossága nagyban segítené az állami intézményeket, természetesen, ha ezek az intézmények is felnőnének a feladathoz. Itt is sok a tennivaló. 

Rendkívüli esély a felzárkózásra 

Azok az alapok, amelyek most az Európai Uniótól rendelkezésre állnak, a helyreállítási és rezilienciaalap (PNNRR), a strukturális alapok mind rendkívüli alkalmat biztosítanak – hangsúlyozta a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter. – Van 80 milliárd euró infrastrukturális fejlesztésre, a vállalatoknak az intézményfejlesztésre, a szociális kiadásokra. Olyan források, amikről nem is álmodtunk. A központi adminisztrációban dolgozók szempontjából az az aggodalmunk, hogy lesz-e elég vállalkozás, amelyek részesülhetnek ebből a támogatásból. Lesz-e elegendő humánerőforrás, saját tőke, felkészültség stb., hogy lehívjuk a pénzeket. És nem fog eltűnni a bürokrácia. Mindenki azzal fenyegetett, hogy a PNRR (uniós helyreállítási és rezilienciaalap) a legegyszerűbb program lesz. De nem így van. Semmivel sem könnyebb, mint a többi. De meg kell próbálnunk lehívni a pénzeket, hogy a gazdaság digitalizált, környezetbarát és felkészültebb legyen a változásokra. 

A romániai vállalkozók számára kedvező időszak következik, több tízmillió euró áll a rendelkezésünkre. Ez hamarabb vagy később a román cégekhez kerül, közvetlenül vagy közvetve, a közberuházások kivitelezőiként. Fel kell készülnie az országnak, hogy lehívja ezeket a pénzeket. Ez a legnagyobb kihívás. 

A fenntartható fejlődés három szóban határozható meg: profit, környezet, közösség. A Hirschmann két pályázatot nyújtott be a most meghirdetett EU-s pénzekre. 2030-ra a karbonkibocsátását nullára akarja csökkenteni – mondta a vezérigazgató. 

Kutatás-fejlesztés 

A vitavezető azon kérdésére, hogy a mezőgazdaságban milyen mértékben érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok, a gépek használatától el egészen a vegyszerezésig, Oltean Andrei azt válaszolta: – Három farmer gazdálkodó van: kis-, közepes és a nagygazdálkodó. Ez utóbbiak jobban figyelnek a környezetvédelmi szempontokra, beruházások szempontjából tőkeerősebbek. Esetenként már kogenerációs (villamos- és hőenergia-gyártó) berendezéseket is használnak. Ellenben nagy a lemaradás a környezetvédelmi hozzáállás szempontjából a kis- és közepes gazdaságok esetében. 

A gépgyártóknak is nagy a felelősségük. Az IRUM fejlesztési igazgatója elmondta, hogy kezdeti lépésként Kelet-Európában egyedülálló kutató-fejlesztő központot hoztak létre, ahol „környezetbarát” mezőgazdasági és erdészeti gépek gyártását dolgozták ki. Olyan megoldásokat kerestek, amelyek nemcsak a felhasználóknak, hanem a környezetnek is kedvezőek. Ez egyáltalán nem könnyű, de azzal büszkélkednek, hogy vannak olyan gépeik, amelyek károsanyag-kibocsátása a legigényesebb követelményeknek is megfelel. Így a nyugat-európai és amerikai piacokra szállíthatnak. 

A rossz hírnév miatt nincs támogatás 

Vannak jó és rossz példák is, amelyek sokat ártottak az ország megítélésének. Amint Tánczos Barna mondta, 2021-ben hiába harcoltak azért, hogy a PNRR-ben legyen pénz a környezetbarát erdőkitermelési gépekre és eszközökre. „Köszönhetően” annak, hogy az elmúlt évtizedekben sokan csúfot űztek az erdőgazdálkodásból, tarvágásokkal erdőket irtottak ki, Románia teljesen elveszítette a szavahihetőségét. Az EU válasza az volt: a tolvajokat nem támogatjuk. Ezért nincs pénz a PNRR-ben környezetbarát erdőkitermelő eljárások támogatására. Ennek súlyos következményei vannak, ugyanis ma is folyik erdőkitermelés. Szükség van a kitermelt faanyagra mind a feldolgozóiparban, mind a tűzifaszükséglet miatt. Ha pedig nincsenek korszerű gépeink, akkor nagyon nehéz a környezetvédelmi célokat érvényesíteni. 

Erőltetett átállás 

Az elektromos autók gyártása megkerülhetetlen téma, annál is inkább, mivel a múlt héten hozott döntést a robbanómotorok visszaszorítása érdekében az Európai Parlament. 

Az RMDSZ két európai parlamenti képviselője ellene szavazott annak a szabályozásnak, amely 2035-től megtiltaná a belső égésű motorokkal felszerelt gépjárművek forgalomba írását – válaszolt a kérdésre a környezetvédelmi miniszter. – A szocialista és zöldtöbbség megszavazta a tervezetet. Én is részt vettem a környezetvédelmi miniszterek éjszakába nyúló vitáján, ahol azt javasoltam, hogy három vagy négy év múlva vegyük elő újra ezt a kérdést, figyelembe véve a háború, a nyersanyagpiac alakulását, egyebeket, és csak akkor hozzuk meg a végleges döntést. Ezt a partnerek visszautasították, és jelenleg úgy áll a helyzet, hogy 2035 a végleges döntés éve. Az autópiacnak alkalmazkodnia kell ehhez, más lehetőség nincs. A fogyasztó azt vásárol, amit a kereskedelem forgalomba hoz. A legnagyobb aggodalom, hogy az autógyártók képtelenek lesznek ilyen gyorsan átállni. A szkeptikusok azt mondják, hogy 2024-ben (a választások után) más brüsszeli felállás lesz, és módosítani fogják a szabályozást. Jelenleg ez a piac fejlődik a legdinamikusabban. Romániában évről évre megháromszorozódik az eladott elektromos autók száma. Más országoknál sokkal hatékonyabb ösztönzőrendszerünk van. Közel 11-12 ezer euróval támogatjuk egy-egy elektromos autó vásárlását a roncsautóprogram révén. 

Okosotthonok, irodaházak 

A technológia sokszor megelőzi az építészmérnökök ismereteit, ezért elsősorban tanulnunk, fejlődnünk kell, olyan gyors a változás – mondta Gogolák Zsolt. – A Multinvest első irodaházánál lefúrtunk 150 méterre, hőszivattyúkkal biztosítjuk a fűtést, ezért nulla a gázfogyasztásunk. Felhasználjuk az esővizet a mosdókban. Ebben az épületben a villanykapcsolót a mozgásérzékelő helyettesíti. A következő évtized kihívása, hogy megtanuljunk együtt élni ezzel az „okostechnológiával”. 

Tanulnunk kell használni az okostechnológiát, a fejlődés alapjai az emberek – állapították meg a beszélgetés résztvevői. Nagyon fontos, hogy a társadalom felnőjön a környezetvédelmi feladatokhoz. Ebben nagy szerepe van a nevelésnek. Ha hosszú távon gondolkozunk, akkor sokkal többet kellene beruházni a fiatalok nevelésébe.

Tánczos Barna kiemelte, hogy ebben a tanévben már van egy zöldhét az iskolák programjában, amikor a gyermekeknek lehetőségük nyílik nemcsak a hulladékgazdálkodás vagy újrahasznosítási eljárások megismerésére, hanem a nemzeti parkok felfedezésére is. Nem szabad a zöldhétnek osztályteremben zajlónak tankönyvízűnek lennie, hanem üzemlátogatásokon, kirándulásokon kellene részt vegyenek a tanulók. 

***

Február 17-én Marosvásárhelyen tartották meg a Román Iparosok Szövetségének égisze alatt működő női vállalkozók szervezetének (OFA UGIR) regionális konferenciáját. Az Incubcenterben lezajlott eseményben társszervező Pro Economica Alapítvány elnöke, Kozma Mónika a sajtónak nyilatkozva kijelentette: a marosvásárhelyi konferencia azért is fontos, mert a zóna jelentős fejlődésnek indult. 

Az autópályákkal és a repülőtérrel komoly ipari lehetőség rejlik benne. 

A tanácskozáson 17 megyéből vettek részt női vállalkozók, akiknek nemcsak a cégük talpon maradásáért kell megküzdeniük, hanem a családanyai szerepből rájuk háruló felelősséget is kell vállalniuk. A meghívott politikusok, parlamenti képviselők felvázolták, hogy milyen törvénymódosítások segítik a dolgozó nőket, a gyerekvállaló családanyákat. 

A konferencia zárásaként a Multinvest társtulajdonosa, az építészmérnök Gogolák Margit és Besenyei Sarolta meghirdette a Nők az építőiparban elnevezésű országos programot.