Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja, az ún. kisebbségi intergroup strasbourgi záróülésének napirendjén két fő téma szerepelt: az Európai Unióba törekvő Szerbia kisebbségeinek helyzete a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács szemszögéből, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem megszüntetésének ügye – olvasható Tőkés László EP-képviselő sajtóirodájának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A munkacsoport Tőkés László kezdeményezésére tűzte napirendjére az 1945-ben létrehozott magyar tannyelvű egészségügyi felsőoktatási intézet kálváriáját. A képviselő meghívottja Kincses Előd ügyvéd volt, aki már 1989-es temesvári meghurcolása idején is őt védte, s aki a romániai rendszerváltozás hajnalán a székelyföldi magyarok egyik szószólója volt, a marosvásárhelyi „fekete március” idején pedig a román nacionalista körök céltáblája, később a MOGYE ügyének egyik jogi szakértője.
Jól megírt forgatókönyv a magyar egyetemi oktatás elsorvasztására
Mint ismeretes, a világháború után a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem keretében folytatódott, de immár marosvásárhelyi helyszínnel. Az 1948-as tanügyi reformmal alakult meg az önálló Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet. 1962-ben a kommunista román állam, anélkül hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki – és ezáltal megváltoztatta volna az 1945-ös, 1946-os, 1948-as törvényrendeleteket, melyek szerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre, és a tanítás nyelve a magyar –, bevezette a kétnyelvű oktatást.
Az előadásokat románul és magyarul lehetett hallgatni, a gyakorlati órák viszont csak románul folytak és folynak a mai napig. A magyar diákok részaránya azóta fokozatosan csökkent. Időközben a kolozsvári Bolyai-egyetemet is összeolvasztották egy román intézménnyel, az önálló állami magyar egyetemet azóta sem sikerült visszaállítani Romániában. 2018-ban pedig a marosvásárhelyi román tannyelvű Petru Maior Egyetembe olvasztották be a MOGYE-t – mutatott rá Tőkés László.
Véleménye szerint jól megírt forgatókönyvek szerint zajlik „a poszttrianoni érában” az erdélyi magyarok megfélemlítése, elüldözése, beolvasztása, ennek egyik pászmája a magyar egyetemi élet és oktatás elsorvasztása.
Jogi mesterkedések a MOGYE felszámolására
Kincses Előd vázolta azokat a jogi mesterkedéseket, amely a MOGYE felszámolásához, a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés beszűküléséhez vezettek, a román nemzetállami diktatúra és demokrácia idején egyaránt.
„A másfél milliós magyarság anyanyelvén való orvos- és gyógyszerészképzés érdekében Mihály király rendeletével 1945-ben létrehozott egyetemen a kétharmados többséggel rendelkező román tagozat rektora és szenátusa törvény- és alkotmánysértő módon mindent elkövet és bármit elkövethet annak érdekében, hogy ellehetetlenítse, megfojtsa a magyar nyelvű oktatást. Legutóbb egy 15 ezer aláírással támogatott petícióban követeltük az önálló magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés helyreállítását Marosvásárhelyen” – mondta Kincses Előd.
Hajnal Jenő, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vajdasági önkormányzatiság aspektusairól, a kisebbségi érdekérvényesítés lehetőségeiről beszélt a Belgrádban elfogadott törvények tekintetében, de előtárta a délvidéki magyar nemzeti közösség aggályait is, különös tekintettel az anyanyelvű oktatásra. Meghívója, Deli Andor EP-képviselő kijelentette: a májusi európai parlamenti választások egyik tétje, hogy olyan képviselők kerüljenek az unió törvényhozásába, akik szívükön viselik az európai őshonos nemzeti kisebbségek sorsát.
A zárónyilatkozat hangsúlyozza az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek védelmének fontosságát, egy átfogó és közös európai szintű rendszer megalkotását sürgetve.