A legjobb zenei előadás a Félelemkeresők

Díjazták a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóit

Március 22-étől a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében zajló SZÍN-TÁR ötnapos rendezvényén nyolc előadást láthatott a nagyérdemű, olyan színdarabokat, amelyeket az anyaországi és határon túli színművészeti egyetemek hallgatói adtak elő. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzős magiszteri színészosztályának diákjai ezúttal a Félelemkeresők című vizsgaelődásukkal vettek részt a fesztiválon, és elnyerték a legjobb zenei előadásért járó díjat. 

A legjobb posztdramatikus előadásnak járó címet az Itt egy lány elásta magát (és így nézzétek) című produkció kapta, a legkomplexebb színházi eszközkészletért kolozsvári egyetemisták A szecsuáni jólélek című feldolgozása kapta az elismerést. A legkreatívabb társulati munkáért járó címet a Pesti Magyar Színiakadémiának A revizor előadása érdemelte ki. A Hullámtörés című előadásban nyújtott legjobb férfialakításért Csabai Csongor, a legjobb női alakításért Kövesi Csenge érdemelt kitüntető címet a kaposvári negyedéves osztályból. A fesztiválgyőztes előadás a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színészosztályának előadása, A nagy Ibsen-vizsga, Tarnóczi Jakab rendezésében.

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem másodéves magiszteri színészosztályának Félelemkeresők című előadását Balázs Zoltán rendezte. Az előadás egy groteszk zenei utazás a 21. században; különböző archetípusok jelennek meg, egyfajta tükröt állítva különböző történelmi koroknak, de önmagunknak is. Mesefigurák vonulnak el előttünk, de semmi sem biztos, minden csak sejtetés, utalás, a puszta véletlen találkozása a valósággal. A központi díszítőelem egy szekér, szekérkerék, amely talán Fortuna kereke is lehetne. És közben egy emberöltő mozzanatai is végigvonulnak előttünk. Nincs párbeszéd, mégis beszédes képek jelennek meg előttünk, és váltják egymást filmszerű gyorsasággal. A tánc, a mimika és a humor kifogyhatatlan eszközeivel karikírozva válnak groteszkké a figurák. Az emberi jellem belső világának külsőségei ezek, tükrök önmagunknak, másoknak. 

„A színpadon olyan jelenetek váltják ugyanis egymást, mint a revü és a cirkusz világát egyesítő showbetétek, melyekből kiemelkedik egy-egy parányi állat-diktátor (András Gedeon), vagy összevert férfinő (Barti Lehel). Rendkívül erős színészi jelenlétre és koncentrációra utal, hogy az ehhez hasonló elemek mindig tűpontos időzítéssel tudtak kiemelkedni az őket körülvevő kavalkádból, automatikusan magukra vonva a néző figyelmét. Ezekben a részletekben a színészi játék egyetlen testtartásban, hozzáérésben teljesedett ki, csakúgy, mint a zsonglőrszerelem történetében (Jancsó Előd, Vajda Boróka), vagy a háttérben történő metamorfózisok hangsúlyos, egész jelenethez hasonlítható eseményeiben. A Félelemkeresők rendkívül erőteljes és kifejezetten katartikus előadás, melyben az egyetem növendékei számos képességüket tudták megcsillogtatni, és sokrétű tehetségükről adtak számot. Ezek a képességek láthatóan akkor kaptak teret, amikor a játszók maguk is önfeledt gyermekségbe merültek egy-egy karakter, tánclépés vagy dalbetét (pl. Vincze Erika bravúrosan pimasz szólója) hevében. A mű nemcsak látványos és szórakoztató, de fragmentált és mégis átfogó képet alkot a modern ember szorongásairól és egy fiatal útkereséséről az információval telített, nevetséges és mégis hátborzongatóan kiszámíthatatlan világban” – írja a darabról Molnár Flora, az f21.hu színházi online újság kritikusa. 

Szereplők: Adorjáni Nagy Zoltán, András Gedeon, Bajkó Edina m.v., Barti Lehel András, Becsey-Imreh Noémi, Jancsó Előd, Kovács Kata Milla, Pascu Tamara, Vajda Boróka, Vincze Erika. Rendező, látvány: Balázs Zoltán, zenei vezető: Bajkó Edina, Vincze Erika.