A Lajtán túl landolna

Szárnybontogató operaénekes

Erdős Róbert 2010-ben elsőként jutott be a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum klasszikus ének szakára. Bevallása szerint felmenői között nem volt zenész, a nagymama és nagytata kivételével, akik tudtak kissé zongorázni és hegedülni, de csak azért, mert neveltetésük része volt. A líceumban tanára, Trózner Kincső felfigyelt különleges hangjára, így tizenegyedik osztályban ajánlotta, hogy vegyen részt Piatra Neamţon az országos ének tantárgyversenyen, ahol aztán első helyet nyert. Az oktatási intézmény és a Művészkuckó Egyesület – Korpos Kamilla tanárnő irányításával – két musicalt, A dzsungel könyvét és a Valahol Európában-t is színre vitt, mindkettőben szerepelt Erdős Róbert. A tantárgyverseny után eldöntötte, Magyarországon szeretné folytatni tanulmányait. Döntését azzal indokolta, hogy az anyaországban sokkal jobban lehet karriert építeni, mint itthon, hiszen magyar kultúrterületen szeretne érvényesülni. „A magyar kultúra éllovasa szeretnék lenni!”– mondta lapunknak.

Az érettségi után, 2014-ben sikeresen felvételizett a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol Barna Júlia vette szárnyai alá. Ez idő alatt számos énekversenyen megmérettette magát, ahol díjazott is lett. A Gregor József énekversenyen a második, az országos énekversenyen az első, a Székely Mihály énekversenyen pedig a harmadik díjat vehette át. Három év után bejutott a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Meláth Andrea Liszt-díjas énekes, érdemes művész, tanszékvezető tanár oktatja. Előmeneteléhez hozzájárult dr. Makkai Gyöngyvér marosvásárhelyi tanár is, aki felkészítette a magyarországi felvételire. Erdős Róbert szerint ugyanis a két ország szakoktatási rendszere zeneművészetben is igen eltérő, és ennek a befogadására kellett az előkészület. Erdős Róbert elmondta, a szakközépiskolai felvételi után az eredményhirdetés előtt az utcán megállt autójával Záborszky Kálmán Európa-szerte ismert Liszt Ferenc-díjas karmester, gordonkaművész, a korábbi István Zenekar, majd Zuglói Filharmónia vezető karmestere, a konzervatórium igazgatója, és gratulált a felvételi teljesítményéhez, és ezt követően figyelte és támogatta pályáján.
Eddigi zeneakadémiai tanulmányai alatt részt vett az Andor Éva- és a nemzetközi Simándy József-énekversenyeken, ahol különdíjazott volt. Mestere, Meláth Andrea nemcsak szakmailag tanítja, hanem emberileg is támogatja.
Erdős Róbert nem élt vissza a bizalommal. Szakmai alázattal, öntudatosan, ambícióval állt munkához, tanuláshoz. Folyamatosan javítani kell az énektechnikát, karban kell tartani a fizikai erőnlétet. Ma már a színpad teljes odaadást, egész embert követel. Az operában nem elég a kiváló hang, prózai színészi elvárások vannak, táncolni kell, sőt fel kell készülni arra, hogy akár a kötéltáncoshoz hasonló cirkuszi mutatványokat is kifogástalanul teljesítsen az énekes úgy, hogy az erőfeszítés ne érződjön a hangján. Az énekes legfontosabb eszköze, ami befolyásolja a teljesítményt, a szervezete, a testalkata. A hangszálak 33 éves korig még fejlődnek, alakulnak. A szakoktatási intézményekben arra összpontosítanak, hogy az énekes ezt az adottságot maximálisan kihasználva megállja helyét a színpadon. A zeneakadémián színpadi beszédre és színészmesterségre Szinetár Miklós Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, tévé- és filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója
és Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára tanította.

Adottságainak köszönhetően Erdős Róbert már a konzervatóriumban lehetőséget kapott kisebb megbízatásokra, szerepekre. Leonard Bernstein Trouble in Tahiti című  operájában léphetett fel, majd vokális-szimfonikus kon-certeken. Georg Friedrich Händel Izrael Egyiptomban című bibliai oratóriumának volt a tenor szólistája. Aztán a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarral – a szintén marosvásárhelyi Szerekován János tenorral – J. S. Bach kantátájában a Phoebus és Pán párviadalát adták elő. Majd a Zuglói Filharmóniával Mozart Requiemében énekelhetett szólistaként. Végül pedig az Opera Eiffel Műhelyházban Tóth Péter – Örkény István Tóték című egyfelvonásos operájában Gyula szerepében léphetett színpadra. Mi több, 2019 telén a Zeneakadémiát képviselhette egy varsói zenei fesztiválon. Kovalik Balázs, Káel Csaba, Almási Tóth András, Dénes Viktor és Varga Bence rendezőkkel, többek között Takács Nagy Gábor, Hollerung Gábor, Makovecz Pál, Horváth Gábor, és Záborszky Kálmán karnagyokkal dolgozott. Csaba Péter erdélyi gyökerekkel rendelkező hegedűművész és karmester Róbertet idén spanyolországi mesterkurzussal jutalmazta meg, ami sajnos a világjárvány miatt elmaradt.
A Zeneakadémián klasszikus ének előadóművészi diplomát szerzett fiatalember  elmondta, kitartó szorgalmának, munkájának és tanárainak köszönhetően adtak színpadi feladatot, kérték fel, mert „látják, hogy ambiciózus és céltudatos vagyok”. Persze – tegyük hozzá – ha nem lenne tehetsége, akkor nem hívnák. Tudom, hogy még sok a dolgom – mondja –, alig bontogatom a szárnyaimat, rengeteg színpadi tapasztalatra van szükségem, amihez minden adottság mellett 10-15 év kell.
Idén sikeresen felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzésére oratórium és dalének szakra, ahol tovább képezheti mind gyakorlati, mind elméleti tudását. Mi több, a Soprano Média Kft. is a szárnyai alá vette, és Hamar Veronika, a menedzsere egyengeti útját.

A sikerhez nemcsak tudás, hanem szerencse is kell. És legutóbb ez történt Robival, aminek köszönhetően itthon, Kolozsváron is láthatjuk majd a Maros partján felnőtt tenort. A Kolozsvári Magyar Állami Opera idén ősszel műsorra tűzi Mozart Varázsfuvola című operáját. Jankó Zsolt, a kolozsvári opera karnagya vezényelte Budapesten a Tóték című operát, és ő ajánlotta Erdős Róbertet Selmeczi Györgynek, aki elvállalta a zenei rendezést, hogy hallgassa meg az ifjú marosvásárhelyi tehetséget. Meláth Andrea és Hamar Veronika is felkeresték Selmeczi Györgyöt, ők szintén beajánlották Róbertet. Végül Selmeczi György és Szép Gyula, a kolozsvári opera igazgatója márciusban meghallgatták, és mindketten megegyeztek abban, hogy zeneileg hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyik főszerepet neki adják. Ezután találkozott Tompa Gábor rendezővel, aki végül beleegyezett, és így várhatóan október 3-án a bemutatón Erdős Róbert Tamino szerepében lesz  látható.
Róbert annyit árult el, hogy a klasszikus történet új, korszerű megvilágításban kerül majd a nézők elé, ezáltal elsősorban a fiatalokat szeretnék megcélozni, de nem csak őket.
A kolozsvári szerep mellett Erdős Róbert jövő júliusban fellép Lipcsében a világ egyik legnagyobb, Johann Sebastian Bach emlékének szentelt barokk zenei versenyen. Szerepet kapott a budapesti Operában Benjamin Britten Szentivánéji álom című operájában (Lysandert játssza). Látható, hogy jó úton van.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy ilyen ismert opera főszerepében mutatkozhatom be az erdélyi közönségnek – mondta az énekes, majd hozzátette: menedzsere és mestere arra ösztönzik, hogy „Bécsen túl” is keressen fellépési lehetőségeket, mert Nyugaton más a kultúrmenedzsment, több pénzt szánnak a művelődési eseményekre, és ha így halad, Európa nagy színpadai is megnyílhatnak előtte. Hozzáteszi: a mércét magasra emelte ugyan, de tudja, hogy még messze áll tőle. Most az a legfontosabb, hogy tanuljon, hiszen a mesterkurzus befejezése után léphet előbbre a szakmai lépcsőfokon.
– Mindenképpen azt szeretném, hogy ha messze is jutok pályámon, akkor segítsem majd az itthoniakat, a tehetséges énekeseket, mert nem felejtem el azt, hogy honnan jöttem, hiszen gyökereim mindig is Marosvásárhelyhez kötnek!