A közrendészeti hatósághoz fordulnak a Nyárádmente polgármesterei

Megteszik az első lépéseket

   Januári ülésén tárgyalt arról a Nyárádmente Kistérségi Társulás közgyűlése, hogy közös összefogással kell fellépni a vidéken igen gyakori vadmotorozások ellen. Februári ülésén a kistérséget alkotó tizenhárom önkormányzat polgármestere felhatalmazta Dászkel László elnököt, hogy mindannyiuk képviseletében küldje el beadványukat a Maros Megyei Tanács mellett működő területi közrendészeti hatósághoz (ATOP). 

A csütörtökön iktatott dokumentumban az elöljárók azt kérik a testülettől, hogy a legrövidebb időn belül minden érintett intézménnyel együttműködve dolgozzanak ki egy megyei akciótervet, amely szabályozná a terepmotorozási lehetőségeket, így előzve meg a környezeti és egyéb károkat. A kérelmezők a többi között a 2008. évi 46. számú erdészeti törvény 54. cikkelyének, a 2005. évi 195. számú környezetvédelmi sürgősségi kormányhatározat 52. cikkelyének, valamint a 2007. évi 57. számú sürgősségi kormányhatározat 53. cikkelyének előírásaira hivatkozva szeretnék korlátozni annak lehetőségét, hogy erdőkben és védett területeken bármiféle járművel lehessen közlekedni, kivéve a közutakat vagy azokat a területeket, amelyek tulajdonosa sporttevékenység céljából ehhez bele- egyezését adja.

   Az ATOP mellett a kezdeményezők a megyei környezetvédelmi ügynökséget, az erdőőrséget, a környezeti őrséget, az erdészeti igazgatóságot, a prefektúrát, a csendőrséget, a nyárádszeredai 5. számú vidéki rendőrséget és a védett területekért felelős országos hatóság megyei intézményét is értesítették a kérvény benyújtásáról.

   Amint arról beszámoltunk, az évek óta tartó, a szántó- és legelőterületeken nagy kárt okozó, az erdők élővilágát súlyosan zavaró törvénytelen vadmotorozás kérdésében a nyárádmentiek körében az tette fel az i-re a pontot, hogy tavaly decemberben eddig azonosítatlan személyek nemcsak a természetvédelmi területnek számító Bekecs-hegy tetején álló kápolna udvarát rongálták meg járműveikkel, hanem attól sem riadtak vissza, hogy a környék lakossága által szent helyként tisztelt bekecsi kápolna ajtaját felfeszítsék.

Országos kérdésként kellene kezelni

 A természetkárosító, törvénytelen motorozás nemcsak helyi, hanem országos probléma is, ezért a helyi mellett országos szinten is akcióterveket kellene kidolgozni, hogy fel lehessen lépni a jelenség visszaszorítása érdekében – mutatott rá Kovrig Zoltán természetvédelmi szakember, a Nyárád és Kis-Küküllő vidékét néhány évvel ezelőtt felügyelő Natura 2000 Gondnokság volt igazgatója. Abban az időszakban több motoros egyesület képviselőivel kezdeményeztek tárgyalásokat arról, hogy valahol a Bekecs aljában létre kellene hozni egy alternatív pályát, amelyet bizonyos korlátozások között, de szabadon használhatnának az enduro sportok kedvelői, de végül a kérdés csak ötlet szintjén maradt, és néhány motoros felszólításán kívül nem jutott előbbre. A terepmotorozás egyre nagyobb teret hódít, és ezzel egyre többen jelennek meg a védett területeken is, károsítva a természetet, és ha a hatóságok nem dolgoznak ki helyi, megyei, regionális és országos akcióterveket, később egyre nehezebb lesz visszaszorítani a motorosokat. Ezeknek a terveknek (amelyek minden hatóság szerepét is meghatározzák) már a nyárig meg kellene születniük. Az ügy kezelését pedig a környezetvédelmi minisztérium szintjén kellene kezdeni – magyarázta a szakember. A védett területek kezelőinek semmilyen eszköz nincs a kezében, a motorosokat pedig elég nehéz tetten érni, főleg egy olyan nyitott vidéken, mint a Nyárádmente, nem egyszerű ellenük a fellépés, de a hatóságok kellő hozzáállásával lehet eredményeket elérni – mutatott rá Kovrig Zoltán.

A nevelés és büntetés segíthet

 Aggódva figyeli a jelenséget a Quad Cross Kis-Küküllő motoros egyesület egyik vezetője, Barabási Csaba Attila is. Úgy látja, hogy a legtöbbször a fiatalokkal van baj, akik a beléjük szorult energiát vagy frusztráltságot azzal vezetik le, hogy motorokra pattanva száguldoznak, rongálnak, és az is gond, hogy a legtöbben forgalomba be nem íratott gépekkel cirkálnak, vagy hajtási jogosítvány nélkül használják a járműveket. A jelenség azért is aggasztó, mert az ilyen viselkedés és a rongálások miatt előbb-utóbb a hatóságok betilthatják ezt a sportot. Éppen ezért az egyesület nagy hangsúlyt fektet a nevelésre, periodikusan szerveznek találkozókat és túrákat, amelyeken a szabályok betartásával, a természetre vigyázva bárki megmutathatja ügyességét. Néhány éve szerveztek egy nagyobb akciót a makfalvi erdészettel közösen, amikor országos részvétellel háromezer csemetét ültettek el a motorosok, vagy éppen a szemetet gyűjtötték össze a bözödújfalusi tó körül, éppen abból a célból, hogy jó példát mutassanak a motoros fiataloknak. Barabási aggódik, és egyben el is ítéli egyes motorosok rongáló, felelőtlen viselkedését, és úgy véli, hogy a nevelés és a büntetés révén kell hatni azokra, akik nem hajlandók betartani a szabályokat. Mindenkinek el kell fogadnia, hogy vannak a járművek állapotára, a közutak, pályák használatára, a természetvédelmi területek megőrzésére, a magánterületek és a gazdák javainak tiszteletben tartására vonatkozó előírások, szabályok, és aki ezeket nem hajlandó betartani, azt ki is zárják soraikból. Vezetőként és quadozóként megérti a gazdák, polgármesterek felháborodását, mert egyesek tényleg csúnya dolgokat műveltek a bekecsi kápolna körül, amiért ő kér bocsánatot a motorostársadalom nevében, és továbbra is hangsúlyosan fognak figyelni arra, hogy a fiatalokat rávegyék az együttélési szabályok betartására. Egyesületük megmutatta, hogy lehetett Hargita megyén átvonuló motoros karavánt is szervezni úgy, hogy minden hatósági előírást és felhívást betartottak, senkit nem zavartak és semmit meg nem károsítottak. Közösen kell megkeresni a kompromisszumos megoldást – zárta gondolatmenetét Barabási Attila Csaba.