Amint azt az előző részben is írtuk,
a törvény értelmében a közérdekű adatokhoz való hozzáférés garantált; közérdekű adatnak minősül minden olyan információ, függetlenül attól, hogy milyen formában van tárolva, amely közintézményekre vagy közhivatalokra vonatkozik, vagy azok tevékenysége eredményeképpen keletkezik. Ugyanakkor elkezdtük tárgyalni a közérdekű információk kérésének hivatalos formáját és határidejét, leírva a törvényes határidőket is (helyben, 10 vagy legkésőbb 30 napon belül, amennyiben komplex információkról van szó).
Az információszolgáltatás egy további feltételeként a törvény rendelkezik az esetleges sokszorosítási költségekről, amelyek ellenértékét a kérelmezőnek kell megfizetni. Amennyiben a kérelmező az első kérelme elbírálása és a kért adatok közlése után egy újabb kérelmet nyújt be, ezt új kérvényként kell kezelni, tehát nem lehet azt válaszolni, hogy már egyszer kiadták az iratokat, a kérésre minden esetben válaszolni kell, az adatokat pedig közölni.
Nem tartozik a törvény hatálya alá a közintézmények petíciókra és audienciákra vonatkozó tevékenysége, amennyiben ezek olyan engedélyekre, jóváhagyásokra, szolgáltatásokra vagy bármilyen egyéb olyan kérésre vonatkoznak, amelyek nem tartoznak a nyilvános információk közé. Ebben az esetben a kérelmező kihallgatás vagy petíció keretében kaphat információt a vitás kérdésről. Ehhez az eszközhöz viszont már csak az érintett folyamodhat, és nem bármilyen harmadik fél.
Azon személyeknek, akiknek saját felhasználásra vagy szakmai érdekből, kutatási vagy tanulmányi célból van szükségük bizonyos információkra, hozzáférésük van az illető intézmény adatbázisához, a törvény keretein belül, különösen a kutatótevékenységekre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit figyelembe véve.
Fontos kitétele és pontosítása a törvénynek, hogy a közérdekű információkra vonatkozó rendelkezések szerint közölni kell a kért közbeszerzési szerződéseket is.
Természetesen nem lehet minden információt nyilvánosként kezelni, és kiszolgáltatni. A törvény egyértelműen meghatározza ezen információk körét. Ennek értelmében a következő információk nem tartoznak a nyilvános információk közé: a nemzetvédelmi információk, valamint a közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos információk, de csak akkor, ha ezeket valamilyen vonatkozó jogszabály titkosítottnak minősíti. A hivatalos szervek döntéshozatali folyamataira vonatkozó információk, valamint Románia gazdasági és politikai érdekeire vonatkozó információk, amennyiben ezek a vonatkozó jogszabályok szerint titkosnak (clasificate) minősülnek. A kereskedelmi és pénzügyi tevékenységre vonatkozó információk, de csak akkor, ha ezek nyilvánosságra hozatala sért valamilyen szellemi tulajdonjogot vagy ipari védjegyet, vagy sérti a tisztességes versenyt. Nem nyilvános a személyes adatokra vonatkozó információ, illetve a bűnügyi nyomozati eljárásra vagy egyéb fegyelmi eljárásokra vonatkozó adatok. Utóbbiak csak akkor nem nyilvánosak, ha az információközlés ezen eljárásokról befolyásolná az eljárás kimenetelét, titkos információforrást leplezne le, vagy egy bizonyos személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné. Nem nyilvánosak a bírósági eljárásokra vonatkozó információk sem, amennyiben ezek nyilvánossá tétele a méltányos eljáráshoz való jogot vagy valamelyik fél törvényes érdekét sértené. Utolsósorban pedig nem tartoznak a nyilvános információkérés eljárása alá azok az információk, amelyek a fiatalok alkotmányos védelmével kapcsolatos rendelkezéseket érintik.
Ezeknek az információknak a védelme azon közintézmények és személyek feladata, akik az illető információk birtokosai, valamint az információk biztonságáért a törvény szerint megbízott állami szervek is felelnek.
Azon információk, amelyek állami szervek vagy intézmények által elkövetett törvénysértéseket segítenek vagy takarnak el, nem sorolhatók semmilyen körülmények között a titkosított információk körébe, nyilvános közérdekű információknak minősülnek. Az állampolgárok személyes adatai csak akkor válhatnak közérdekű információvá, amennyiben közméltóság gyakorlásához kötődnek, ezért például a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatainak bekérése nem ütközik személyes adatvédelmi szempontokba, még akkor sem, ha ennek során személyes adatok kerülnek a nyilvánosság elé, ugyanis ebben az esetben a közérdek (hogy a választó tudja, kit is választ) a magánérdek fölé kerül.
Fontos rendelkezés, hogy a személyes információk a közintézmények között nem oszthatók meg, csak amennyiben létezik erre jogszabályi rendelkezés, vagy az illető személy ehhez előzetes írásos beleegyezését adta (így például az egészségügyi biztosítóház által vezetett adatokat utólag a megyei pénzügyi igazgatóságok vették át, de erről jogszabály rendelkezett).
A nyilvános adatközlési kérés kinyilvánított vagy hallgatólagos visszautasítása kihágásnak minősül, és a vétkes személy fegyelmi felelősségét alapozza meg. Ennek érdekében a visszautasítástól számított 30 napon belül fegyelmi panaszt lehet tenni az illető személy felettesénél, aki, amennyiben megalapozottnak tartja a panaszt, 15 napon belül közli a kért információkat, valamint a kirótt fegyelmi szankciót.
Amennyiben az eljárásban a kérelmező személy törvényes jogában sértve érzi magát, a kifogásolt sérelem ellen a fentebb részletezett törvényes határidők leteltétől számított 30 napon belül panasszal élhet az illetékes törvényszék közigazgatási kollégiumánál. A kérelmező lakhelye vagy az intézmény székhelye szerint illetékes törvényszék hatásköre a panasz elbírálása, és például bírói határozatban kötelezheti az illető intézményt a kért információk közlésére, sőt akár erkölcsi és anyagi kártérítésre is.
Az ezekben az ügyekben – elsősorban a kérelmező által – indított perek illetékmentesek, és gyorsított eljárással kerülnek elbírálásra.
Végkövetkeztetésként elmondhatjuk, hogy a közérdekű információ kérésére vonatkozó törvény nagyon jó és hatékony eszköz az állami intézmények felelősségre vonására és a transzparencia biztosítására, valamint a közpénz és az állami hatékonyság felügyeletére. Ennek ellenére kevesen ismerik és használják, hazánkban jellemző a „civil kurázsi” hiánya.
Jelen sorok írója pár éve kért nyilvános közérdekű információszolgáltatást az Egészségügyi Minisztériumtól az országos orvosi műhibák helyzetéről, ugyanis erről a minisztérium országos szinten évente kell jelentést készítsen, amit a nyilvánossággal is közölni kell a saját weboldalára való feltöltés által. Először haladékot kért a Minisztérium a információk komplexitására hivatkozva, végül kiderült – bíróságon is –, hogy ezek az információk nem léteznek! A jelenlegi egészségügyi botrányok közepette csak csepp a tengerben, hogy bár 2006 óta létezik ez a kötelezettség, tehát összesen 13 jelentés kellene nyilvános legyen, egyetlenegy sem található meg az Egészségügyi Minisztérium honlapján.
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
