2022. október 3., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az iskola vagy a szülő feladata a szexuális nevelés?

Nemrég látott napvilágot a törvénymódosítás, miszerint csak nyolcadik osztálytól és csakis a szülő beleegyezésével lehet az iskolákban egészség- és szexuális nevelő órákat tartani, a szakemberek véleménye azonban egyértelműen az, hogy sokkal hamarabb kellene az adott korosztálynak megfelelő információkat eljuttatni a gyerekekhez. Sajnos Romániában a szexuális nevelés még mindig tabutémának számít, a szülők az iskolától várnák el, hogy ilyen jellegű információkkal felvértezze a diákokat, az iskola álláspontja pedig sok esetben az, hogy ilyen kényes témáról a szülőnek illene beszélgetnie a gyermekével – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a Vásárhelyi Forgatagon A gólya már csak mese. Hogyan beszéljünk a szexualitásról? címmel került sor. Rákóczi Kinga moderátor dr. Bakk Miklósi Kinga pszichológussal, egyetemi oktatóval, Dénes Tünde biológiatanárral, dr. Madaras Gabriela endokrinológus-szexológus szakorvossal, valamint Valkai Hunor 14 éves diákkal boncolgatta a kérdéseket, amelyekkel előbb-utóbb minden szülő szembesül.





A manapság jellemző információdömping, a világhálón elérhető temérdek kétes tartalom közepette nem túl késő nyolcadik osztályban a szexuális nevelés a diákoknak, illetve kinek a felelőssége, hogy a gyerekek időben hozzájussanak az életkoruknak megfelelő információkhoz? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a Vásárhelyi Forgatagon, a Dumatérben megtartott kerek-asztal-beszélgetésen. Az érintett fiatal korosztályt képviselő Valkai Hunor egyetértett azzal, hogy a törvényben leszögezett életkor túl késői, ugyanis amit hetedik osztály végén tanítottak szexuális nevelés címen az iskolában, az senkinek sem jelentett újdonságot, jó lett volna hamarabb foglalkozni a témával, és érdekesebben átadni az információkat a diákoknak – adott hangot véleményének a fiú.

Nem szabad tabuként kezelni a témát!

Tanulmányok támasztják alá, hogy az a gyerek, aki szexuális nevelésben részesül, felelősségteljesebb lesz ezen a téren, azaz később kezdi a szexuális életet, és inkább igénybe veszi a fogamzásgátló módszereket. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol az iskolákban a gyerekek életkorának megfelelő, tudományos tényeken alapuló oktatást vezettek be a párkapcsolatokról és a szexualitásról, a fiatalok később kezdték a szexuális életet, nőtt a védekezési lehetőségeket igénybe vevők aránya, csökkent a kockázatos szexuális kapcsolatok száma, és ezáltal a nemi betegségek átadásának a kockázata, illetve visszaesett a nem kívánt terhességek száma – hangsúlyozta már a beszélgetés elején dr. Madaras Gabriela. A szexológus úgy véli, nagyon jó, hogy ha a nevelés az iskolában történik, ellenben az ideális az, ha a szülők is kiveszik a részüket ebből. Mint mondta, számos országban vannak jól működő minták, sémák a szexuális nevelésre, csupán át kellene venni őket. Példaként említette Finnországot, ahol a 70-es évektől nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek szexuális nevelésére, valamint Hollandiát, ahol a 90-es években kezdték el. A szakember hozzátette, az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában korcsoportokra lebontva bemutatják, hogy mely életkorban milyen információ ajánlott a gyereknek, kezdve a testének a megismerésétől a testhigiéniáig, a menstruációig, a szocializációs szabályokig, majd a párkapcsolatig, a nemi betegségekig és a védekezésig. Az irányelvek közül mindössze kettő szól konkrétan a szexről.

Dénes Tünde biológiatanár elmondta, az elmúlt években többször fordultak hozzá a diákjai abortusz, szülő–gyerek kapcsolat, menstruáció, nemi betegségek témában, érezhető, hogy kíváncsiak a gyerekek, mégis kényes számukra erről beszélni, ezért úgy kezdenek bele, hogy a barátjuk barátja kérésére érdeklődnek. De az is előfordult, hogy biológiaórán, amikor anatómiai, idegrendszeri kérdésekről volt szó az osztályban, az egyik 11.-es diák felszólalt, és megkérdezte, hogy esemény utáni tablettát hol lehet beszerezni. A pedagógus elismerte, gyakran órák után próbál sort keríteni ezekre a beszélgetésekre, hiszen a 28-as létszámú osztályokban a merev tanterv mellett nincs idő egyéni beszélgetésekre. Az a tapasztalata, hogy a fiatalok érdeklődnek, kíváncsiak.

Mint mondta, vannak törekvések a gyerekek szexuális nevelése terén, Magyarországon és Erdélyben, Vásárhelyen is vannak jó programok. Például Magyarországról indult a Boldogabb családokért iskolai nevelés vagy a Családi életre nevelés az oktatásban, aminek az alapja a helyes önismeret, a szeretetnyelvek, a konfliktuskezelés, a kommunikáció, utána kerül szóba a barátság, a szerelem, a szexualitás, azaz az életkori sajátosságok alapján jól fel van építve. A pedagógus úgy véli, ha valaki ellenzi a szexuális nevelést, az általában abban gyökerezik, hogy valamitől védjük a fiataljainkat, azonban nem valamitől kell őket védeni, hanem valamiért, azt kellene bennük erősíteni, hogy a testük érték. – A tabukat le kell dönteni, és ha arra gondolunk, hogy már negyedik-ötödik osztályban beindulhat a pornófüggőség, egyértelműen a mi feladatunk, hogy a gyerekeinknek a megfelelő információkat átadjuk. A pedagógusoknak nagy felelősségük, feladatuk van ebben. Ha a szülők vagy akár a pedagógusok úgy érzik, nem készültek fel rá, akkor vannak erre képzett szakemberek, akiket segítségül lehet hívni – mutatott rá a biológia szakos tanár. 





A szexuális nevelést az óvodában kellene kezdeni

Dr. Bakk Miklósi Kinga pszichológus rámutatott, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, ahol tanít, van egy pszichológiai tanácsadó központ, ahová gyakran fordulnak a diákok szexualitással kapcsolatos kérdéseikkel is. – Örülök, hogy mernek kérdezni, hiszen gyakran hallani, hogy a 21. században még mindig három tabu van: a szex, a pénz és a vallási hovatartozás. Fontos megjegyezni, hogy a szexuális felvilágosítás nem egyenlő a szexuális neveléssel, és nem hiszem, hogy az előbbi egymagában elegendő. A szexuális nevelés a fontos, ez pedig óvodában kezdődik, akkor, amikor a testképről kezdünk beszélni, amikor tudatosodik a gyerekben, hogy például ő kislány, a társa meg kisfiú. Továbbgöngyölítve a dolgot, a szexuális nevelés része a határok megtanítása, a nemet mondás tanítása, az egymás tiszteletére való tanítás, tehát elsősorban személyiségfejlesztéssel, önismerettel kell foglalkozni már óvodáskorban – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, manapság igen felgyorsultak a dolgok, előfordul, hogy kisiskoláskorban, harmadikos-negyedikes kislánynak már megjön a menstruációja. Ezen a téren igen jelentősek a családi minták, a sémák, például hogy mit lát a kislány, hogyan viszonyul az anyukája a menstruációhoz. Ilyen körülmények között, amikor minden ennyire fel van gyorsulva, hetedik, nyolcadik osztályban már késő, hogy a biológiatanár vagy más pedagógus elkezdjen mesélni azokról a dolgokról, amelyekről az ilyen korú gyerekek már mindent tudnak. Ezzel szemben a tapasztalat az, hogy az önismereti, személyiségfejlődési téren nagyon ingoványos talajon állnak a fiatalok. A kapcsolatok pedig nem ott kezdődnek, hogy egymásnak szegezzük a kérdést az Instagramon, hogy együtt járunk, hanem az egymás iránti tisztelet, az intimitás a lényeg, és ezekre nevelni, tanítani kell a gyerekeket, ami nagyon sok lépcsős folyamat – világított rá dr. Bakk Miklósi Kinga, aki szerint az udvarlás, az egymáshoz való közeledés terén is a személyes mintákat követik a fiatalok, ha egy fiú azt látja, hogy az édesapja alkalomadtán virággal kedveskedik az édesanyjának, ez számára is természetessé válik. – A személyes minták túlmutatnak a szavakon, hiába mondja az apa a fiának, hogy illik virágot vinni, ha ő maga sohasem lepi meg virággal a feleségét – jegyezte meg.

A családi modell kapcsán dr. Madaras Gabriela hozzátette, nem minden gyerek lát kedvező mintát otthon, a hozzá fordulók közül sokan számolnak be diszfunkcionális kapcsolatokról, rengeteg az olyan család, ahol elváltak a szülők, nagyon kevés az a gyerek, aki annyira szerencsés, hogy jól működő családban élhet. Emiatt nagyon fontos a pedagógus szerepe a szexuális nevelésben, egy 14 éves gyerek például már kellene tudja, mi a különbség a barátság, a szerelem és a vágy között, de kevés az a szülő, aki ezt el tudja magyarázni a gyerekének. A szexológus megjegyezte, természetesen a szülőnek is vannak feladatai ezen a téren, de sokuknak alig van ideje arra, hogy megkérdezze a gyerekét, hogy van, mi történt az iskolában, nemhogy ilyen kényes témáról beszélgessen vele.

Ahelyett, hogy átdobnák a labdát a másik térfélre, mindenki tegye a dolgát.

Dr. Bakk Miklósi Kinga úgy véli, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az iskola dolga a gyerekek szexuális nevelése. 

– Úgy érzem, ugyanaz a helyzet, mint az okostelefonnal: a szülő megveszi a gyerekének, de nem ad használati utasítást hozzá, jó esetben feltesz néhány szűrőprogramot, vagy korlátozza a használati időt, de nem magyarázza el, mire érdemes, hogyan kell használni. A szülő azt gondolja, van az iskolában informatikaóra, ott biztosan megtanítják a gyerekét, hogyan használja, de ott sem tanítják meg. Így a gyerek gyakorlatilag két szék között a pad alá esik. Ez a benyomásom a szexuális neveléssel is, a szülő azt gondolja, az iskolában van biológiaóra, ott biztosan szó lesz erről, és amúgy is ez az iskola dolga. Az iskolában pedig gyakori az az álláspont, hogy ez egy kényes, intim dolog, a szülőnek kell ezzel foglalkoznia. Hogy ne essünk abba a tévedésbe, hogy átdobjuk a labdát a szomszéd térfelére, a legjobb lenne, ha mindenki tenné a maga dolgát, a szülő is, az iskola is, az óvodától kezdve, egy életen át, ugyanis a szexuális nevelés egy életen át tartó folyamat – fejtette ki a pszichológus.

Mint mondta, abszurd dolognak tartja, hogy a szülő írásos beleegyezését kell adja ahhoz, hogy a gyereke szexuális nevelésben részesüljön az iskolában, hiszen az erkölcsi, kognitív, érzelmi, szociális fejlődésre nap mint nap hangsúlyt fektetnek a tanintézetekben az oktatás során, és egyikhez sincs szükség szülői beleegyezésre. Érthetetlen, hogy miért tapasztalható ilyen mértékű bizalmatlanság a szexuális nevelés terén.

Romániában a szülőkre van bízva a gyerekek szexuális nevelése, aminek meg is van az eredménye, 2020-ban ugyanis országunkban 16 ezer 18 év alatti lány lett anya, miközben Franciaországban ennek egyharmada, 6 ezer volt a kiskorú édesanyák száma. Ugyanakkor európai viszonylatban Romániában a legmagasabb az AIDS-szel fertőzöttek száma a 15-24 év közötti korosztály körében, tehát nem szabad csak a szülőkre bízni, nagyon fontos lenne a szexuális nevelés az iskolában – világított rá dr. Madaras Gabriela, hozzátéve, a legtöbb országban, ahol jól működik a szexuális nevelés, önkéntesek végzik ezt a munkát, például Hollandiában a gyerek 4 éves korában kezdik el. Jól működő minták vannak, csak át kellene venni ezeket – hangsúlyozta.