A főtéri védett övezetben bontanak épületet

Marosvásárhely főterén

nagyszabású ingatlanfejlesztésbe kezdett egy építőcég. A Sala Construct Kft. elkezdte a Rózsák tere 24. szám alatti épület bontását, a homlokzat mögötti, a Nyomda utca felől található épületrészt már szinte teljesen lebontották. A közösségi hálón indulatos vitát váltott ki a hír, hogy eltüntetik a főtér egyik szecessziós épületét.

A szóban forgó épület homlokzatát a munkavédelmi előírásoknak megfelelően épületháló védi, a bontás hátul történik. Az egyéves kivitelezési idejű munkálat megrendelője a kifüggesztett tábla szerint a Sala Construct Kft. és az Astor Com Kft., a főtervező a Vertical Plus Kft., az építő az Astor Com Kft., a munkálat során pedig lebontják a Rózsák tere 24. szám alatti ingatlan C1, C2, C3 épületeit. A helyi román nyelvű sajtó tavaly decemberben cikkezett a beruházásról, és a 2019-es év egyik legnagyobb szabású ingatlanfejlesztési projektjének nevezte. A terv szerint 7000 négyzetméteren 25 (1, 2 és 3 szobás) apartman épülne, illetve étterem, kávézó, üzletek, irodák, valamint egy 39 férőhelyes mélygarázs. A legfelső emeleten 2009 négyzetméteres felületen kávézót alakítanának ki. A közösségi médiában a bontásra előkészített épület látványa alaposan felborzolta a kedélyeket, a vitában többen az RMDSZ-tanácsosokon kérték számon, hogy nem tettek semmit azért, hogy a szecessziós épület megmaradjon, mások élőláncot vonnának a megmentéséért. 

A Népújság megkeresésére Cosmin Blaga, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, a városháza annak alapján adta ki a bontási engedélyt, hogy a művelődési minisztérium tavaly november 21-i keltezéssel engedélyezte az épület lebontását. Kali Istvántól, a marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezető elnökétől megtudtuk, hogy az ingatlan a Sala Construct Kft. tulajdona. A beruházó először megvette a Nyomda utcából nyíló üres telket, ahol régebben parkoló volt, majd utána az épületet, ami a főtérről nyílik. „Apartmanonként vásárolgatta meg, míg az egész az övé nem lett, vagyis jelenleg a teljes ingatlan a magántulajdona. Így aztán, rendelkezvén egy nagy területtel, ki akarta használni a maximális beépíthetőséget. Lakásokat, üzlethelyiséget és irodákat akar építeni, a föld alatt garázst” – mondta Kali István. A beruházó a sajtóhírek szerint 12 évvel ezelőtt kezdett bele a projektbe. A megvalósításhoz ugyanis övezeti városrendezési tervet kellett készíttessen, ami műemlékvédelmi szempontból nem volt egyszerű, hiszen, bár az épület nem, az utcafront műemlékként van nyilvántartva. A Maros megyei műemlék épületek jegyzékén a 245. sorszámnál országos fontosságú műemléképület-együttesként (Rózsák tere 1–32. szám) szerepel. A Horea és a Bartók Béla utcák közti ingatlanok frontja ugyanis még mindig a régi, eredeti, ezért értéknek számít. „Ha megnézzük a régi fotókat, akkor az 1940-es években ez egy egyszintes épület volt, akkor építettek rá egy másodikat. A kommunizmus alatt az épület szecessziós frontját leegyszerűsítették, majd az 1980-as években állították vissza. Az épület belmagassága jelenleg akkora, hogy egy kétszintes épület helyett lehetne építeni egy háromszintest, ezért akarta a tulajdonos lebontani. A műemlékvédelmi bizottság azonban erre nem adott engedélyt, és módosítani kellett a terven. A terv úgy módosult, hogy a frontfalat nem bonthatja el, de egy üveg lapot helyez elé és hátul építkezik. Ezek után a műemlékvédelem engedélyezte a terveket, így jött be az övezeti városrendezési terv (PUZ) a tanács elé, és a testület, látván, hogy minden bizottságon átment, és a műemlékvédelem sem emelt kifogást, ráadásul két közvita is volt a témában, átengedte a PUZ-t” – tette hozzá Kali István. A tanácsi határozat szerint tehát a homlokzatot nem bonthatja le az építő, és vállalja a felelősséget, ha a kivitelezés során kárt okoz a környezetében lévő ingatlanok vagy a város köz- vagy magánterületén. 

Megkérdeztük Furó Judit RMDSZ-tanácsost, az urbanisztikai szakbizottság elnökét is. Elmondta, hogy egy tanulmány alapján történt a tervezés. Eddig csupán a bontási tervet adta ki a város, aminek alapján elkezdődhettek a bontási munkálatok, a befektetőnek azonban meg kell szereznie az építési engedélyt is. Az övezeti urbanisztikai tervet jóváhagyta a tanács, két alkalommal is közvitára volt bocsátva, a szomszédos épületek tulajdonosainak kéréseit, észrevételeit figyelembe vették, így azok is beleegyezésüket adták a tervhez. Furó Judit szerint a Rózsák tere 24. szám alatti épület nincs műemlék épületnek nyilvánítva, a jelenlegi homlokzat a ’80-as években készült, a beruházó pedig az ezt megelőző, eredeti állapotot szeretné visszaállítani. Ugyan a főtéri védett övezetben található a nem műemlék épület, ezért azt gondolnánk, hogy nem engedélyezik a lebontást, átalakítást, de Furó Judit szerint a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyhatja az építkezést, ha a beruházó – mint jelen esetben – a homlokzat korábbi, szecessziós arculatát alakítja ki.