A bő termés ünnepe Gegesben

Szombaton hatodszor szerveztek almafesztivált

a Havad községhez tartozó Gegesben. A gyönyörű őszi időben mindenki jól szórakozhatott, tanulhatott, nyerhetett.

A községbeli Mátyás-huszárok és népviseletbe öltözött hármasfalusi fiatalok járták be a falu egy részét, hogy a fesztiválra hívogassák a helyieket, majd Veress Gergely Domokos polgármester üdvözölte a gegesieket az iskola udvarán. Egy ilyen rendezvény jó alkalom egyrészt arra, hogy összegyűljünk, másrészt, hogy átadjuk a tudást a fiataloknak, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tájjellegű gyümölcsfajtákat kell termelni, mert ezeknek kedvez az éghajlat és a talaj, és nem kell sokat vegyszerezni – hangsúlyozta az elöljáró. A rendezvényt megnyitó Tőkés Attila lelkész azt emelte ki, hogy nemcsak tárgyak és gyümölcsök sorakoznak az udvaron, hanem emberi szívek is összegyűltek erre az alkalomra, az ünneplésre, majd László János nyugalmazott tanárnak adta át a szót, aki erre az alkalomra kéttucatnyi gegesi tájjellegű almafajtát gyűjtött össze és állított közszemlére, hangsúlyozva, hogy ezek évszázadok óta termelt helyi és kevés vegyi beavatkozást igénylő fajták, de a bemutatottaknál több is van a faluban.

Fotó: Gligor Róbert László

Szórakozás a javából

A gazdag szombati programra érkezőket a kapun belépve a Nagy Erzsébet tanítónő és Székely Jusztina óvónő által oktatott gyerekek őszi tárlata várta. A kiállítás rengeteg munkáról, ötletről, kézügyességről árulkodott. A közönség szórakoztatását a Mátyás-huszárok kezdték el, akik „törökvágást” rendeztek, azaz karókra felszúrt almák levágásában versenyeztek egyénileg, majd csapatosan is rárontottak a képzelt ellenségre. A remek kardforgatás után az udvar egyik szélén egy-egy rigmányi és gegesi, valamint két marosvásárhelyi csapat gyújtott be az üstök, bográcsok alá, hogy ebédet készítsen a gyülekező tömegnek, míg a Hármasfaluból érkezettek sátrában varrottasok, háziszőttesek, szőnyegek, zászlók, almalé, házi bor és aszalt alma várta a vásárlókat. Az idősebbek szemügyre vették a kiállított almafajtákat, és jót derültek azon, hogy „előkerült” az egykori csősz, a néhai Vencel bá is – igaz, most már csak tök alakjában vigyázta az ízlésesen sorakozó almatálakat. Amíg a férfiak egy pohár bor mellett a gyümöcsfajtákról és oltóágakról folytattak eszmecserét, Kiss-Borbély László helyben termelt almáiból és almaleveiből nyílt vásár, majd a tatárvágó huszárokat is díjazták: legjobbnak Szabó Zsolt és Holló nevű lova bizonyult a mutatványban. A gegesi nők sem tétlenkedtek a napokban, hanem kötényt öltöttek, hogy szombaton benevezhessenek az almás sütemények versenyére: kilenc nő helyezett tizenegyféle finomságot az ítészek elé, s amíg Adorjáni László rigmusokkal szórakoztatta a tömeget, a zsűri a kóstolás után meg is hozta a döntést: a legízletesebb falatokat Fülöp Klára tette az asztalra, akitől megtudtuk: két süteménnyel érkezett, az egyik a hagyományos falusi almás tészta, míg a másik egy borzos habos almás sütemény volt. Ez utóbbi receptjét nemrég tanulta, és most sütötte meg először, így nem is gondolta volna, hogy nyerni fog vele, de a zsűri döntése szerint biztosan ízletes volt.

Ezután a tömeg a kultúrotthonba vonult át, ahol a csíkfalvi Tündérkert csoport kis színjátszói bemutatták a nemrég Budapesten is előadott nyárádmagyarósi leánydombok mondáját, majd a hármasfalusi iskolások néptáncának is tapsolhatott a közönség. Ezalatt egy másik zsűri végigkóstolta az üstökben főzött vaddisznóhúsos gulyásokat, amelyek közül a helyi László Sándor és csapata által feltálaltat találta a legjobbnak. Ebéd után a hármasfalusi pedagógusok a gyerekeknek almajátékokat szerveztek, a vetélkedőt végül a Kicsi bors csapata nyerte meg. Adorjáni László továbbra is szórakoztatta a főleg női társaságot, míg a férfiak az udvar egyik sarkában nótázgattak mindaddig, amíg sor került a nap során vásárolt nyereményjegyek sorsolására: számtalan tárgy talált gazdára a gyertyától a munkaruháig, a falfestéktől a plüssállatig és a kosár almáig, míg a fődíj egy több mint kétszáz eurós állócsillár volt, ami Csíkfalvára került. Napzártára a férfiak és legényemberek közötti focimérkőzést tervezték be a rendezők.

A helyi értékeket hangsúlyozzák

Az almafesztivált a református egyházközség presbitériuma szervezi – tudtuk meg Tőkés Attila lelkésztől, aki Fülöp Imrével ötletelte ki néhány éve az almafesztivált, majd László János is melléjük állt. Így idén már a hatodikat szervezhették meg, de kétszer is kimaradt, egyszer az almatermés volt szűk, másodszor falustársi találkozó miatt nem rendezték meg, azonban figyelnek arra, hogy lehetőleg ne maradjon ki. Az előző alkalommal a mostaninál nagyobb tömeg volt, idén viszont több résztvevő volt, mint amire számítottak – ismerte el a lelkész, és kiemelte: a rendezvényen a helyi értékeket akarják felmutatni, és ezért gegesieket és Gegeshez kötődőket hívtak meg. Az egyháznak nem feladata fesztiválokat szervezni, de fontosnak tartják, hogy értékeiket időnként felmutassák, hogy ne merüljenek feledésbe. 

Az almatermesztés „hazája”

A gegesi születésű László János tanár néprajzosként is tanulmányozta a helyi gyümölcstermesztést, amelyről már a 16. századból vannak adatok, az 1820-as parasztvallomásokból pedig kiderül, hogy az alma a szegények jövedelmét is pótolja. Igazi, módszeres almatermesztés a 19. század második felétől történik: a hazatérő Kossuth-huszárhadnagy, Kiss József eredményesen kamatoztatta a Keszthelyen szerzett tudását, híres lett gyümölcseiről és csemetéiről, budapesti kiállításokon is díjakat szerzett, később Marosszék-szerte járta a vidéket és tanította az embe-reket a gyümölcsnemesítésre. Halála után veje, Garda János erdőmérnök folytatta ezt a munkát. Az 1930-as években ültett fákból még mindig lehet találni a falu határában, ezekből László János 24 fajtát gyűjtött össze, ezekkel oltott be fákat, hogy ezeknek a fajtáknak egy „génbankját” hozza létre, mentse át az utókornak.