A 92 százalékhoz közelít az „igenek” aránya
Az urnákhoz járuló választók csaknem 92 százaléka igennel voksolt Romániában a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról rendezett, de az alacsony részvétel miatt érvénytelenül zárult kétnapos népszavazáson.
Az urnákhoz járuló választók csaknem 92 százaléka igennel voksolt Romániában a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról rendezett, de az alacsony részvétel miatt érvénytelenül zárult kétnapos népszavazáson – derült ki a központi választási bizottság (BEC) hétfőn közzétett részeredményeiből.
A BEC hétfő reggel 9 óráig a választókörzetek 98,3 százalékából származó adatok feldolgozása nyomán azt közölte, hogy az alkotmánymódosítást 3 millió 460 ezer választó (91,61 százalék) támogatta, 240 ezer (6,42 százalék) ellenezte, 74 ezer (1,97 százalék) pedig érvénytelen szavazatot adott
le.
Szombaton és vasárnap 3.778.716 állampolgár, a névjegyzékben szereplők 20,96 százaléka adta le voksát.
A referendum érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplők legalább 30 százalékának kellett volna szavaznia.
A legalacsonyabb részvételt (8,5 százalékot) Kovászna megyéből jelentették: itt 15.500 választó járult az urnákhoz, közülük 2700-an voksoltak pótlistára, az „igenek” aránya 90,69 százalék volt. Hargita megyében a jogosultak 11,12 százaléka voksolt: a 30 ezer szavazó 91,9 százaléka támogatta az alkotmánymódosítást.
A részvétel egyetlen megyében, Suceavában haladta meg a 30 százalékot: itt 185 ezer választó járult az urnákhoz, több mint 95 százalékuk igennel voksolt arra, hogy a család „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon” alapuljon, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását.
A referendum érvénytelensége nyomán a román alkotmány családról rendelkező szakaszában megmarad a nemsemleges „házaspárok” fogalom.
Nem kell felelősöket keresni
Kelemen Hunor szerint nem kell felelősöket keresni amiatt, hogy rendkívül alacsony volt a részvétel a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról szóló hét végi népszavazáson.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy vélte: az alacsony részvételnek összetett okai vannak. Egyfelől az emberek többsége nem érezte, hogy olyan természetű kérdésről van szó, amely az alkotmány sürgős módosítását teszi szükségessé. Másfelől a család és a házasság kérdésének az átpolitizálása és a népszavazást megelőző, mindkét oldalt jellemző manipulatív kampány is taszító hatást gyakorolt a választókra. Hozzátette: nem a választókban kell keresni a hibát a távolmaradásért.
Az RMDSZ elnöke szerint a politikusoknak abba kell hagyniuk az egymásra mutogatást, és meg kell érteniük, hogy 2018-ban nem ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a romániai társadalmat.
A család a társadalom legősibb eleme
A Magyar Polgári Párt (MPP) szerint a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról szóló hét végi népszavazás érvénytelensége nem kérdőjelezheti meg a család intézményét és annak szerepét a társadalom szövetének megőrzésében.
Az MPP nyomatékosította: a család az élet legtermészetesebb közössége, a társadalom legősibb eleme, amely önmagában hordja célját és igazolását, alapját pedig egy férfi és egy nő házassága képezi. A párt szerint a család nem minősíthető vissza sem valamilyen szerződéses érdektársulásra, sem magasabb rendűnek nevezett társadalmi célt szolgáló, annak alávetett egységgé.
A párt köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a népszavazáson, különösen azoknak, akik igennel szavaztak.
A párt közölte: a jövőben is mindent elkövet, hogy felhívja a figyelmet a nyílt társadalmat hirdető, a közösség valós érdekeivel ellentétes, értéktelen világrendet szorgalmazó álliberális eszmék térhódításának veszélyére.
Aláásott részvételi kedv
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a választók azért maradtak tétlenek, mert a parlamenti képviselettel rendelkező pártok nem azonosítottak „direkt zsákmányszerzési lehetőséget” a népszavazás kapcsán, ehhez mérten cselekedtek és maradtak inaktívak, s így a választóik sem érezték magukénak a népszavazást.
Az EMNP szerint a részvételi kedvet az is aláásta, hogy a rosszul feltett kérdés kampányára „eleinte rátelepedtek a kormánypártok, majd a brüsszeli fenyegetések”, és a mozgósítás a parlamenti pártok részéről nem történt meg.
Az EMNP azt a tanulságot fogalmazta meg az erdélyi magyarok számára, hogy magas választói részvételt csakis közös célok mentén megvalósított, a magyarok összefogásán alapuló mozgósítással lehet elérni. (MTI)
