70 évesek köszöntése a Kövesdombon
Bő két hét alatt másodszor is megünnepelhettem 70. születésnapomat. Október 15-én a marosvásárhelyi kövesdombi református egyházközség hetvenéveseit köszöntő rendezvényen vettem részt, ami kitűnően, mármár pompásan sikerült.
Bő két hét alatt másodszor is megünnepelhettem 70. születésnapomat. Október 15-én a marosvásárhelyi kövesdombi református egyházközség hetvenéveseit köszöntő rendezvényen vettem részt, ami kitűnően, mármár pompásan sikerült.
– A kapuban a rendezők vártak, köszöntöttek bennünket, hűsítővel, süteménnyel kínáltak. Fehér lábnyomokkal (hiszen mi is ott hagytuk lábunk nyomát az életben) és sárgult levelekkel (jelezvén, hogy a mi életünk is őszre fordult) szegélyezett sétányon vezették be a résztvevőket az ünnepségre előkészített templomba;
Egy rövid áhítat után először a gyülekezet lelkésze köszöntötte az ünnepelteket, a jelenlévőket. Elmondta, hogy 64 hetvenéves tagja van az idén az egyházközségnek, és hogy ez volt a legnépesebb csoport az eddigi 70 évesek ünnepségein. A mellékelt csoportkép szerint 38-an vettünk részt a találkozón.
Utána egyházi és vallásos énekeket adtak elő idősebbek, ezúttal hegedűkísérettel.
Terka néni, egy 80-on túli (!) hölgy köszöntötte az ünnepelteket, majd fiatalok énekeltek, zenéltek, irodalmi művekből olvastak fel.
Végezetül minden 70 éves bemutatkozott, egy-két mondatban vázolva családi helyzetét.
Meglepetésünkre szépen megterített aszta-lokhoz tessékeltek, ahol süteménnyel, üdítővel és finom töltött káposztával traktáltak, de még tortával is kényeztettek az egyházközség fiataljai.
A kapuban búcsúzásként egy A4-es méretű csoportképet és egy szépen csomagolt árvácskát adtak át minden 70 évesnek.
Felemelő, megható, szép megemlékezés volt!
Incze Árpád
