Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Az olcsó Tesla egy olyan hír vagy ütőkártya, amit a gyártó már többször kijátszott az elmúlt években. Még a 2010-es évek második felében azt rebesgették, hogy a Model 3 lesz az úgymond olcsó Tesla, azonban ennek az árcímkéje mégsem lett olyan barátságos, hogy ténylegesen le lehetett volna venni vele a lábukról a vásárlókat. Aztán 2020 környékén Elon Musk ismét előállt az ígérettel, hogy megérkezik a „nagyon olcsó” Tesla, 25.000 dollár körüli indulóárral. Néha még fel-felröppentek hírek ezzel kapcsolatban, viszont nem úgy festett, hogy tényleg egy konkrét típus lenne készülőben. Nemrégiben viszont már arról is beszéltek, hogy melyik gyárban szerelik össze a sokak által Model 2-ként is emlegetett verziót.
A Reuters megszellőztette, hogy a tervek szerint az európai, azaz a berlini gyár adhat otthont a Tesla legolcsóbb modellje sorozatgyártásának. A lap egy névtelenséget kérő informátorra hivatkozik, aki azt állítja, hogy Elon Musk november elején jelentette be az ott dolgozóknak egy gyárlátogatáson, hogy ott fog készülni az olcsó típus.
Arról nem esett szó, hogy ez mikor következhet be. Tehát még ígéretszinten sincs leszögezve egy céldátum, hogy mikor kezdődhet a gyártás. Az amerikai villanyautógyártó amúgy sem áll túl fényesen az ilyesfajta ígéretek betartásával, a tapasztalat azt mutatja, hogy általában több évet késik. Ha még nem is ígért semmit a vállalatvezető, akkor még nagyon messze állhatnak a típus gyártósorra küldésétől.
Az sem titok, hogy Elon Musk egy adott ponton lemondott az olcsó Tesláról, helyette a robottaxikban látta a jövőt. Erről a tervről aztán a cég más vezetői lebeszélték, és Franz von Holzhausennek, a Tesla designfőnökének sikerült rábeszélnie Muskot, hogy a robottaxi platformjára építsenek egy olcsó, kicsi Teslát. Ez lesz elméletileg a Model 2, legalábbis a köznyelv így hivatkozik rá, aminek mostanra két koncepciója is született. Ezekről annyit lehet tudni, hogy Cybertruck-szerűen futurisztikus designmegoldásokkal rendelkeznek.
Ami pedig az árat illeti: sokáig a 25.000 dollár körüli szintet emlegették. Viszont közben globális inflációval néz szembe mindenki, továbbá ott van a nyersanyagárak emelkedése (kivéve a lítiumét).
Vagyis a jelenlegi gazdasági környezetben nehéz elképzelni, hogy sikerül a Teslának tartani a kitűzött árszintet. Valószínűleg az olcsó Tesla sem lesz annyira olcsó, mint ahogyan ígérték.
Globális szinten visszaesett az igény az elektromos autók iránt, amit a piaci elemzők azzal magyaráznak, hogy a tehetős vásárlók már váltottak, most az átlagos felhasználó kellene váltson. Azonban ez a csoport még szkeptikus a villanyautókkal szemben, vagy legalábbis nem tudja elképzelni, hogy egyetlen autóként hogyan tudná használni, miként tudna vele elmenni akár évente egyszer hosszabb kirándulásra, nem látja át a töltés kérdését, és még hosszan lehetne sorolni az aggályokat. Ezért számos felhasználó még nem szánta rá magát a váltásra, továbbá ott vannak azok is, akik, bár meg tudnak engedni maguknak egy olcsóbb, de új autót, viszont elektromos kivitelben nem, hiszen nem lehet elmenni az árkülönbség mellett.
Ezek a tényezők pedig elvezettek oda, hogy csökkent a kereslet a villanyautók iránt, aminek az egyik hatása az lett, hogy lezuhant a lítium ára. Ennek kapcsán szólaltak meg a Föld legnagyobb lítiumfeldolgozói, akik nem vesztették el az optimizmusukat az iparággal kapcsolatban, viszont belátják, hogy elkezdődött az átrendeződés a piacon.
Az utóbbi időben a GM, a Ford és a Honda, valamint a lengyelországi telephellyel is rendelkező LG Energy Solution is visszafogta a gyártási terveit, ez vezetett el oda, hogy jelentősen csökkent a lítium ára, számolt be a Reuters. A lítium az akkumulátorgyártás legfontosabb összetevője, amit nemcsak az elektromos autókban használnak, hanem mindenben, így például az okostelefonok, laptopok, a vezeték nélküli fülhallgatók akkumulátorjában is a legmeghatározóbb tényező. A nyersanyag ára régiónként változik, azonban ezeket a különbségeket is figyelembe vette a Benchmark Mineral Intelligence adatgyűjtő vállalat, és a teljes piacra levetítette az árváltozást. Az eredmények fényében 2023-ban eddig 60%-os árvisszaesésről lehet beszélni. Kérdés, hogy mit hoz az év hátralevő része, viszont a globális trendek nem arra mutatnak, hogy hirtelen fellángolnának az elektromosautó-eladások, vagy valamilyen tényező hatására hirtelen kilőne a kereslet a lítium iránt.
Az új, negyedik generációs Superb kapcsán egy ideje már csepegtette az információkat a Skoda. Korábban megmutatták álcázott formában, de kikerültek képek a belsőről is, illetve mikor már tényleg nagyon közel volt a bemutató, a külső egyes részleteit is megmutatták. November első felében pedig végre leleplezték teljes valójában az újdonságot Prágában.
Az új Superb a még 2015-ben bemutatott elődjét váltja. Ha őszinték akarunk lenni, nagyon időszerű volt az újítás, hiszen kilenc év hosszú idő egy típus esetében, még akkor is, ha közben voltak kisebb-nagyobb ráncfelvarrások. A negyedik generációs Superb arányai, ahogyan azt a képek tanúsága alapján sejteni lehetett, nem sokat változtak, a karosszéria vonalvezetéséhez is csak nagyon finoman nyúltak hozzá a mérnökök. Az új változat kevésbé szögletes vonalakat kapott, illetve felvértezték a márka új stílusjegyeivel. Utóbbiak az agresszívebb és szűkebb fényszórókat, a markánsabb lökhárítót és a határozottabb éleket takarják. Összességében nézve a külsőt, sok újítás nem érkezett, ami nem is baj, hiszen eddig is jó vonalvezetésű, kellemes megjelenésű autó volt a Superb, ezt a hagyományt pedig sikerült a negyedik generációnak is továbbvinnie.
Belül viszont komoly újdonságok érkeztek. Egy jóval ergonomikusabb kialakítás veszi körbe az utazókat, illetve helyet kapott egy 13 hüvelykes infotaimnet kijelző, továbbá egy 15 wattos vezeték nélküli telefontöltőnek is találtak helyet a belsejében. Az igazi újdonság viszont a klímapanel, ami egyrészt gombokkal működik, másrészt nemcsak a klíma állítására lehet használni.
Napjainkban már az a megszokott, hogy a klíma vezérlése is beköltözik az autó szoftveres részébe, amit aztán a kijelzőről lehet állítani. Csakhogy ez a megoldás nagyon kényelmetlen a sofőrök nagy részének, mert nem tudják vakon vezérelni az egységet, oda kell nézni, le kell venni a tekintetet az útról, ami balesetveszélyes. Ezért is dicséretes, hogy a Skoda maradt a fizikai gomboknál. Azonban ezekkel a gombokkal más funkciók is elérhetők. A jobb és bal oldali tekerőgomb alapállásban a hőfok beállítására szolgál, mivel kétzónás digitális klíma van az autóban, ezt külön tudja állítani a sofőr és az anyósülésen utazó. Viszont, ha egyszer rányomnak a gomb közepére, akkor az ülésfűtés erősségét tudják változtatni, amennyiben kétszer nyomják meg a gomb közepét, az üléshűtés erősségét szabályozzák. A középső gombnak is három funkciója van: alapállásból azt szabályozza, hogy hova fújjon a klíma (láb, test, ablak), egyszeri megnyomással a zene hangerejét lehet állítani, kétszeri megnyomással pedig a ventilátor erősségét. Miért nem tette egymás után a Skoda a két, klímához köthető funkciót, és miért nem tette a sor végére a zenét? Minden bizonnyal azért, mert a legtöbb autóvezető egyszer beállítja automatikusra a fújást, és soha többet nem állítgatja, vagy csak nagyon szélsőséges esetben, miközben a zene vagy média hangerejét annál gyakrabban. Ennek fényében pedig a Skoda nagyon jó döntést hozott ezzel a sorrenddel.
A belső tér kapcsán még érdemes megemlíteni, hogy az elődmodellhez képest a tengelytáv nem változott, maradt 2,84 méter, viszont az új Superb másfél centivel keskenyebb lett. Az autó összhossza növekedett, a szedán 43, a kombi 44 millimétert. Ennek értelmében a szedán hossza 4,91 méter, a kombi pedig 4,9 méter. A Skoda a sajtóközleményében azt írja, hogy nőtt az autóban a lábtér és a csomagtér is. Utóbbi tekintetében vannak pontos számok is: a szedán 645 literes csomagtartóval, míg a kombi 695 literes csomagtartóval rendelkezik. Az előző generációs kombi csomagtartómérete 660 liter volt.
Végül, de nem utolsósorban a motorpaletta nem tartogat nagy meglepetéseket. Legfeljebb annyi az érdekesség, hogy nem lehet számítani tisztán elektromos kivitelre a negyedik generációs Superb esetében. Lesz belőle viszont benzines, dízel és plug-in hibrid is. A belépőszintet az 1,5 literes turbó benzines (TSI) jelenti, amihez társul egy enyhe hibrid rendszer, az összteljesítmény pedig 150 lóerő. De lesz kétliteres TSI is 204 és 265 lóerős változatban, az erősebb kivitel azonban csak összkerékhajtással lesz elérhető. Továbbá ott vannak a dízelek, amelyek kétliteresek lesznek 150 és 193 lóerős változatokban, ebben az esetben is az erősebbhez jár majd az összkerékhajtás. Motortól függetlenül mindegyik Skoda Superbbe hétsebességes DSG automata váltó kerül, vagyis a Skoda ennél a modellnél teljességgel elengedte a kézi váltót.
Ne feledkezzünk meg a plug-in/tölthető hibridekről sem. Ebben az 1,5 TSI motor teljesít szolgálatot, ami, kiegészülve az elektromos rendszerrel, 204 lóerő leadására lesz képes. Az akkumulátorcsomag mérete 25,7 kWh, amivel a WLTP hatótáv kerek 100 kilométer. Persze azt már most, látatlanban is lehet garantálni, hogy ennél jóval kisebb lesz, legfeljebb 75-80 kilométer, de egy átlagos városi rohangáláshoz az is bőven elég.
A negyedik generációs Skoda Superb első példányai 2024-ben érkeznek meg a kereskedésekbe. A romániai árakat egyelőre nem ismerjük.