2013-hoz képest tavaly csökkent a perek száma a Marosvásárhelyi Táblabíróságon

A Marosvásárhelyi Táblabíróság magisztrátusai tavaly közel 2000-rel kevesebb ügyiraton dolgoztak, mint az előző év során, és csökkent azon dossziék száma is, amelyekben nem született bírósági végzés – nyilatkozta a sajtó képviselőinek múlt hét végén Florin Dima, a táblabíróság elnöke valamint Horaţius Dumbravă, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tagja. Operativitás szempontjából (87%) a fellebbviteli bíróság országos viszonylatban első helyen áll – hangzott el a tevékenységi beszámolón.  

Fotó: Antalfi Imola

A Marosvásárhelyi Táblabíróság magisztrátusai tavaly közel 2000-rel kevesebb ügyiraton dolgoztak, mint az előző év során, és csökkent azon dossziék száma is, amelyekben nem született bírósági végzés – nyilatkozta a sajtó képviselőinek múlt hét végén Florin Dima, a táblabíróság elnöke valamint Horaţius Dumbravă, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tagja. Operativitás szempontjából (87%) a fellebbviteli bíróság országos viszonylatban első helyen áll – hangzott el a tevékenységi beszámolón.  

Az operativitás szempontjából elért kiemelkedő eredményt kommentálva Florin Dima hangsúlyozta, a 2013-as mutatóhoz képest a tavalyi 10 százalékkal nőtt, még jobb arányt ért el a szakosodott (volt kereskedelmi) törvényszék, a bíróságoknál azonban enyhén csökkent ez a mutató, ami elsősorban az új büntető törvénykönyv életbe lépésének tudható be.

„Az új Btk. az új polgári törvénykönyvtől eltérően, amelynél volt ún. türelmi idő, tavaly február 1-jén azonnal hatályba lépett, a bíráknak pedig nem volt könnyű dolguk alkalmazni a megváltozott előírásokat. Ugyanakkor nyolc bírói állás még mindig betöltetlen, és szakértőkből, bírósági írnokokból is hiány van” – jelentette ki az elnök, hozzátéve, a bírósági végzések késve történő megszerkesztése, ami csak bizonyos bíróságoknál fordul elő – a humánerőforrás-fluktuációnak, a személyzethiánynak tudható be, de próbálják kiszűrni a jelenséget. A fellebbviteli bíróság ellenőrzéseit a korábbi évek gyakorlatától eltérően ezután a proaktivitás jegyében szervezik meg, amit egy önellenőrző program kidolgozása tesz lehetővé. Florin Dima elmondta, a bíróságok elnökei jól meghatározott kritériumrendszer alapján ellenőrzik saját tevékenységüket, a fellebbviteli bíróság részvételével félévente értékelik az eredményeket, ezt követően vonják le a következtetéseket, és ha szükséges, hoznak további intézkedéseket.

Horaţius Dumbravă hangsúlyozta, az egységes bírói gyakorlatra törekedtek országos szinten. A korrupciós ügyekbe bonyolódott bírák kapcsán feltett újságírói kérdésre Dumbravă kijelentette: a CSM nem hajlandó tolerálni a bírák körében a korrupciót, meg kell tisztítani a rendszert. „Azt tapasztaljuk, hogy a bírák egyre inkább ellenállnak a politikai nyomásgyakorlásnak, a megfélemlítési kísérleteknek, és ezt kétségtelenül befolyásolta a Korrupcióelleni Ügyészségnek (DNA) főként az utóbbi hónapokban tapasztalt ügybuzgósága.”

Cáfolta, hogy a DNA-s ügyek „megszaporodásának” köze lenne Klaus Johannis államfővé választásához, de elismerte, az államelnöknek a jogállamiság érdekében tett nyilatkozatai bátorító jelzések voltak az igazságszolgáltatás számára. Kijelentette: szükség van a nemzetbiztonsági törvénykezés módosítására, a professzionalizmus, a felelősség, a transzparencia jegyében.