11. Agrárakadémia Kelementelkén

Nagyon fontos, hogy a 2023–2027-es időszakban milyen új pályázati lehetőségeik lesznek a gazdáknak, hiszen a romániai mezőgazdasági stratégia alapján az Európai Unió rengeteg pénzt biztosít mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra. Erre fel kell készülni, és ezért is szervezte meg az RMDSZ Maros megyei szervezete és a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) február 3-án, pénteken a kelementelki községi kulturális központban a 11. Agrárakadémiát, ahol a jelenlevők politikusoktól, szakemberektől értesülhettek a pályázati lehetőségekről, a jogszabályokról, amelyek segítik majd a mezőgazdászokat a hatékonyabb gazdálkodásban. 

Nemsokára egységesen lehet telekelni a zsebszerződések általi adásvételt

A rendezvény házigazdájaként Varga József, Gyulakuta polgármestere köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva azt, hogy milyen fontosak a vidékfejlesztésben a pályázati lehetőségek. Kovács Levente Mihály, a megyei tanács alelnöke kifejtette: fontos a mezőgazdaság versenyképességének növelése, ehhez elengedhetetlenül szükséges a tudásalapú gazdálkodás, a technológia fejlesztése is. Jó szakpolitikusai vannak az RMDSZ-nek, akik a lehetőségek szerint megtesznek mindent, hogy a gazdák érdekeinek megfelelően alakuljanak a jogi és a pályázati feltételek, ezért is tartották fontosnak, hogy személyesen is találkozzanak az érdekeltekkel. 

Birtalan István, a MIÉT elnöke, az Agrárakadémia főszervezője elmondta:  a kormány új stratégiát dolgozott ki, amely a következő periódusban meghatározza a gazdák életét, ezért fontos, hogy minél többen minél előbb értesüljenek a feltételekről, a lehetőségekről, és hogy éljenek is ezekkel. Ezért is kezdték meg a tájékoztató sorozatot, amelynek első lépése a kelementelki Agrárakadémia rendezvény. 

A köszöntők után Császár Károly szenátor az általa előterjesztett és fenntartott jogszabályról – a zsebszerződések alapján telekelhető területekről szóló eljárásról értékezett. (Sz.m.: a Népújság többször írt erről.) A szenátor elmondta, hogy nagy szükség volt a jogszabály megjelenésére. Korábban jegyzőként is gyakran ütközött olyan akadályba, amikor egy telket – legyen az mezőgazdasági vagy házvásárlás esetén beltelek – megvásároltak az új tulajdonosok, és nem tudták átírni, mert egyrészt a földtörvények megjelenése óta nagy többségében – leginkább a szántóterületeket – nem hivatalos, kézzel írt zsebszerződésekkel adták, vették, és a törvény ezt nem vette figyelembe. Az adott területek időközben eladódtak, az egykori tulajdonosaik, az eladók időközben elhunytak, külföldre távoztak, és a vásárlók nem tudták rendezni a tulajdonjogot. A másik pedig az, hogy az ún. „nadrágszíjparcellák” is gazdát cseréltek, és a számtalan parcella miatt olyan sok megoldatlan eset tornyosult fel egy-egy községben, hogy emiatt nem tudták rendezni az összterületek tulajdonviszonyát. A szenátor tudomása szerint környékünkön a területek 80%-a ebben helyzetben van. A jogszabály leegyszerűsítette a telekelést a földet használók számára. Ez nem zárja ki azt, hogy előbb a tulajdonosnak fel kell méretnie egy szakavatott topográfussal a telket, amely így – a szomszédok bejelölésével és a pontos felület megjelenítésével – immár hivatalosan is telekelhető lehet. A jogszabály még nem lépett érvénybe – tájékoztatott a szenátor –, mert megyénként a törvényt másként értelmezték a megyei földosztó bizottságok, illetve a kataszteri hivatalok, így további módosításra szorult. Ez a folyamat lezárult a 2022. december 27-én kibocsátott 7-es számú törvénnyel, amely módosította a korábbi földtörvényeket. Még meg kell jelenjen az alkalmazási módszere, amely gyakorlatilag is leszögezi azokat a lépéseket, amelyeket az érintetteknek tenniük kell, hogy a zsebszerződések alapján véglegesen birtokba vegyék az általuk használt ingatlanokat. Számítása szerint az alkalmazási módszer a napokban megjelenik, majd ezután tájékoztató körutat szerveznek vidéken, hogy ismertessék az eljárást. A szenátor arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az országos telekelési programban felmérik az érintettek területét, akkor ingyenes a topográfus munkája, de ha ezen kívül esnek, akkor a tulajdonosoknak kell állniuk a felmérés költségeit. 

Annyi pénz lesz, hogy nem lehet elkölteni

Dr. Barabási Antal-Szabolcs állatorvos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára röviden ismertette az országos mezőgazdasági stratégia alapelveit és a keretösszegeket, amelyekre a különböző programok alapján a vidékfejlesztési ügynökségen (AFIR) vagy a kifizetési ügynökségen (APIA) keresztül majd pályázni lehet. Elmondta, hogy az állattenyésztést célzó pályázatok terén az országban Hargita megye a negyedik, továbbá élen jár Kovászna, Beszterce, Suceava megye is. Ez igazolja azt, hogy aki akar pályázni, fejlődni, annak van lehetősége. És élni is kell ezzel! Nem volt könnyű az egyeztetés Brüsszellel, még az előző miniszter, Adrian Ionuţ-Chesnoiu csapata is kemény vitát folytatott azért, hogy – a hazai körülményeket figyelembe véve – a gazdák számára előnyös pályázati lehetőségeket teremtsenek az elkövetkezendő időszakban. A különböző híresztelésekkel ellentétben elsősorban a kis- és közepes gazdaságoknak kedvezőek a kiírások. Ez fontos az erdélyi, különösen a székelyföldi megyék számára is, hiszen nálunk igen változatos a terep, vannak a síkvidéki gazdálkodásra alkalmas területek (pl. a Mezőség), de nagyrészt a domb- és hegyvidék a domináns, ahol vegyes gazdálkodást lehet folytatni, leginkább állattenyésztést, amelyet szakmailag is támogatnak. Az országos vidékfejlesztési stratégiát 2022. december 7-én fogadták el Brüszszelben. Megvannak az irányvonalak és a hozzárendelt összegek. „Annyi pénz lesz, hogy számításaim szerint lehetetlen lesz elkölteni” – mondta az államtitkár, majd kifejtette, jelenleg folyamatban van a módszerek kidolgozása, valószínű, hogy június második felében jelennek meg a vidékfejlesztési pályázatok. (Sz.m.: Az új kiírásokat ennél hamarabb már márciusban meghirdeti az APIA.) Kiemelten támogatják a fiatal gazdákat is; az új nemzedéknek is valóban lehetőséget teremtenek arra, hogy itthon boldoguljanak, gazdálkodjanak. Továbbá tárgyalnak a bankokkal azért, hogy előnyös hiteleket hirdessenek meg az önrész támogatására. Az biztos, hogy a kiírásokat 90 napos határidővel hirdetik meg, így elegendő idő lesz elkészíteni a terveket, az üzleti számításokat, de jó az, ha a gazda már most tudja, hogy mit akar fejleszteni, és készüljön fel a lehetőségekre. Dr. Barabási Antal Szabolcs elmondta: a legtöbb vitát Brüsszelben az ökogazdálkodás sürgetése jelentette, ugyanis azt kérték Romániától, hogy a mezőgazdasági területek 45%-át „zöldítsék”. Ez a hazai körülmények között lehetetlen, ezért egy átmeneti időszakot kértek. Azonban ez nem azt jelenti, hogy nem kell figyelembe venni a környezetkímélő mezőgazdálkodást, és nem kell pályázni rá, sőt, aki ebben gondolkodik és átalakítaná gazdaságát, annak előnyei is származhatnak az átállás miatt. Állatorvosként, szakemberként elmondta, esély van arra, hogy komoly versenyhelyzetbe kerüljenek a romániai gazdák az unió más tagországaiban gazdálkodókkal, ami nem gond, sőt élni kell a lehetőségekkel. Előadásának második részében az államtitkár néhány konkrét pályázatot ismertetett, elmondta, hogy nagyon előnyös feltételekkel lehet pályázni (85 – 100%-os támogatási lehetőségek vannak), és még az olyan furcsának tűnő kiírást is érdemes mérlegelni, ami a fűszer- és illatnövények, illetve gyógynövények termesztését támogatja, hiszen ez is jelentős üzleti vállalkozás lehet. 

Újdonságok a támogatásokban 

A rendezvényen jelen volt Tánczos Barna környezetvédelmi- és erdőgazdálkodási miniszter, aki a természetvédelem és a mezőgazdaság kapcsolatáról, a vadgazdálkodásról is beszélt. Az általa elmondottakra egy későbbi lapszámunkban visszatérünk. 

A miniszter után Porzsolt Levente, az országos erdőőrség nemrég kinevezett vezetője tartott előadást. Elmondta: az illegális fakitermelést követő SUMAL 2 program jól működik, de még távol állnak attól, hogy tökéletes legyen a rendszer. A közbirtokosságok igazolják, hogy lehet legálisan, hatékonyan gazdálkodni az erdőkkel. A környezetvédelmi minisztérium képviselői a  napokban találkoznak az országos főügyésszel, és arra kérik, hogy szigorítsák meg az illegális hulladékbehozatalt, -lerakást, illetve a fakitermelést. Az erdőirtás megakadályozása mellett a PNRR programnak köszönhetően a környezetvédelmi minisztérium nagyon előnyös feltételekkel és támogatási rendszerrel az erdősítést is felkarolja. Az erdőmérnök Porzsolt Levente ezt a programot ajánlotta a jelenlevők figyelmébe. (Sz.m.: korábban lapunk is részletesen ismertette a lehetőségeket.) 

A szünet előtt Lunka Attila, az Agro Drone Tech cég képviselője a drónokról tartott rövid előadást, és az előtérben több – a mezőgazdaságban is hasznosítható – drónt is ismertetett az érdeklődőkkel. A szünet után Joó Andrea, a Maros Megyei Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársa az új pályázati lehetőségekről tartott előadást, hangsúlyozva azokat a változásokat, kötelezettségeket, amelyeket az idéntől bevezettek. Ezek elsősorban a pályázati dokumentációra vonatkoznak, illetve bizonyos újabb feltételekre, amelyeket teljesíteni kell. Érdemes tehát odafigyelni, mert ezeknek a hiánya miatt kizárhatják a gazdát a pályázatból, illetve nem is kaphat támogatást. Săvâşcă Ovidiu vezérigazgató hozzátette: nagyon fontos, hogy a támogatási kérvényekbe pontosan jegyezzék be a földterületeket, mert az idéntől reális időben, teledetekciós módszerrel ellenőrzik a felületeket, és a növénytípust is azonosítani tudják. Amennyiben eltérést tapasztalnak, kénytelenek lesznek megvonni a támogatást. Továbbá arra kérte a gazdákat, hogy március elsejéig (az új kiírás meghirdetésééig) ellenőrizzék le az adatokat a mezőgazdasági jegyzékekben (állatállomány, megmunkálandó terület stb.), hiszen ezek is kell találjanak a terepen (istállóban) levő helyzettel. Az állattenyésztési támogatások terén az elkövetkezendő időszakban hangsúlyt fektetnek az állatjóléti és higiéniai feltételekre, ezért azt is hangsúlyozta, hogy ezen a téren is tegyenek lépéseket. Hozzátette, fontos az is, hogy megépítsék a környezetkímélő trágyalerakókat, mert a gazdák ezek hiánya miatt is elveszthetik a támogatási lehetőséget. Maros megyében jó gazdaemberek vannak, hiszen az APIA által rendelkezésre bocsátott pénzösszegek 98-99%-át lehívták, ehhez továbbra is együtt kell működni a hatóságokkal és az APIA minden alkalmazottjával, hiszen az ügynökség is a gazdákért dolgozik, és mindannyiunk érdeke, hogy jól teljesítő mezőgazdaság legyen megyénkben! – hangsúlyozta az igazgató. 

A továbbiakban dr. Mihály Zoltán állatorvos, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság nemrég kinevezett vezetője a sertéspestisről és a megelőzéséről tartott beszámolót. Elmondta, kétféle sertéspestis létezik: a klasszikus, aminek már van ellenszere, és az afrikai, amely 2018 óta begyűrűzött hozzánk is, de nincs ellenszere, ezért kell elpusztítani a megfertőzött állományt. Megelőzésként nagyon szigorú higiéniai szabályokat kell betartania a gazdáknak. Az igazgató hangsúlyozta, kizárólag a hivatalos adásvételi szerződéssel gazdát cserélő, mind az országos, mind a helyi regiszterekben szereplő, fülszámozott egyedek elpusztítását téríti meg az állam. Az állományban lévő olyan sertés, amelyiknek nincsen dokumentációja, az érvényes jogszabályok szerint nem létezik, így nem tudnak állami pénzt utalni kártérítésként a gazdáknak. 

Az SZGE tervei

Végül Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke beszélt a szervezet falugazdászprogramjáról. Elmondta, hogy a magyarországi agrártárcával való egyeztetés alapján a szervezethez fog tartozni a három megyében (Maros, Hargita, Kovászna) tevékenykedő 32 falugazdász, akik szakterületenként, térségi hozzárendeléssel fognak tevékenykedni. Az oktatási programokban együttműködnek más olyan szervezetekkel, amelyeknek már van akkreditált képzésük, ilyen megyénkben az RMGE–Maros. Nagyon jó kapcsolatrendszert építettek ki a helyi önkormányzatokkal, a romániai és a magyarországi agráriummal, civil szervezetekkel, így igyekeznek, hogy ennek megfelelően a legjobb tudást és kapcsolatrendszert is a gazdák hasznára fordítsák. Az elkövetkezendő időszakban kampányturnét szerveznek majd az országos mezőgazdasági stratégia ismertetésére. Ösztönözni fogják a társulások bejegyzését szaktanácsadással és a papírmunka egy részének az átvállalásával. Külön programot indítanak a biogazdálkodás népszerűsítésére és felkarolására, így azok, akik áttérnének a környezetkímélő gazdálkodásra, bizalommal fordulhatnak majd a falugazdászokhoz tanácsadásért, segítségért a Bio Székelyföld program keretében. Népszerűsítik az EU-s és a hazai támogatásokat, de a pályázatírást nem tudják felvállalni, viszont felveszik a kapcsolatot akkreditált pályázatíró cégekkel, amelyeket auditálnak, és így az általuk ajánlott cégekért szakmai garanciát is vállalnak. Szorgalmazzák a rövid ellátási élelmiszerláncok kialakítását. Erre Hargita megyében már négy program is elindult, szeretnék, ha Maros megyében is kezdeményeznék. Megtudtuk, hogy március 24-én lesz egy újabb SZGE egyeztető fórum Csíkszeredában, ahol több szervezet is képviselteti magát. Továbbá hallhattuk azt is, hogy tájékoztató körútra indult a Digitális Agrárakadémia. Az idén is megszervezik előző évben sikeres programjaikat, mint az Akovita nemzetközi pálinka- és párlatversenyt, a Nektária méhészkiállítást és vásárt, ami az idén Sepsiszentgyörgyön lesz. Folyamatban van a ribizliborverseny szervezése, lesznek kertésznapok is. 

Az agrárfórum természetesen lehetőséget teremtett a szabad beszélgetésekre, véleménycserére, és bár a szervezők lehetőséget teremtettek arra, hogy a hallgatóság kérdezzen, kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. 

Az előző rendezvények tapasztalatára hivatkozva elmondták, hogy hasznos volt a tanácskozás, hiszen  a gazdák első kézből kaphatnak olyan információkat, amelyek máshol talán nem hangzanak el. A továbbiakban pedig más fórumokon és találkozókon is lehet értesülni mindazokról, amiket felvetettek.