Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-08-07 14:07:34
A visszaszámlálás elkezdődött, augusztus végén ismét zenétől lesz hangos a Maros-part, ahol immár 10. éve szervezik meg Románia egyik legnagyobb fesztiválját, a Félszigetet. Négy napon át fergeteges bulik, számos kulturális és sportesemény várja a fesztiválozókat. A szervezés ütemterv szerint halad, a szervezők pedig azt remélik, hogy a szokásos jó hangulat jellemzi majd az idei fesztivált is. A Félszigetről Bodor Lászlót, a fesztivál igazgatóját kérdeztük.
– Mire számíthatnak a résztvevők a Félsziget jubileumi kiadásán?
– Egy hatalmas bulira! A tizedik kiadást nem a fesztivál szervezői, hanem a résztvevők fogják megünnepelni, és az eddigi jegyeladások azt igazolják, nagyon sokan készülnek rá. Idén is világsztárok, illetve a magyar és román zenei élet nagy nevei alkotják a zenei program gerincét, és mindeközben figyelünk az alternatív, művészeti, civil és sportprogramokra is, amelyeknek a fesztivál a változatosságát és egyedi jellegét köszönheti.
– Milyen lesz a zenei felhozatal?
– A zenei programunk mindig nagy vitákat szül a félszigetezők körében, de általában nem az szokott lenni a panasz, hogy túl kevés van valamiből, hanem pont fordítva: egyszerre szoktuk hallani különböző emberektől, hogy túl sok a rock, túl sok a trance vagy a drum and bass, túl sok a retrós zene és így tovább. Nyilván lehetetlen úgy összeállítani egy ekkora fesztivál programját, hogy minden előadó mindnekinek tetsszen, így nem is ez a célunk, hanem az, hogy a különböző stílusokon belül a világ élvonalába tartozó előadókat hozzunk. A klasszikus rockzenét kedvelőket a Dire Straits volt tagjai várják a zenekar legnagyobb slágereivel – ez a The Straits, a félszigetező metálosok évek óta kérik a Children of Bodomot, Tinie Tempah pedig a könnyedebb műfajokat kedvelőkhöz is szól, hiszen ki ne ismerné a Written in the Stars című nagyszerű dalát? ATB a trance műfaj egyik legnagyobb neve, és ugyanez mondható el Netksyról és a drum and bass-ről.
– Mire törekedtek a program összeállításakor? Milyen stílusú zenére fektettek nagyobb hangsúlyt?
– A kiegyensúlyozottságra törekedtünk, arra, hogy ha valaki úgy dönt, ellátogat a Félszigetre, nyomós oka legyen arra, hogy ne csak egy koncertet nézzen meg. A zenei kínálatunkkal nemcsak egy korcsoportot szólítunk meg, a tizenévesek éppúgy megkapják a kedvenc előadóikat nálunk, mint a negyvenesek. Erre idén a korábbiaknál is jobban figyeltünk, hiszen azok, akik az első Félszigeten egyetemistaként voltak jelen, mára már a harmincasok korosztályát erősítik – és mivel az a célunk, hogy mindenki együtt ünnepelje a tizedik Félszigetet, aki részese volt a korábbi kiadásoknak, ezzel is számolnunk kellett.
– Kik képviselik a magyar zenét?
– Ákos nevét mindenképp ki kell emelnünk. Nemcsak azért, mert ő a legnépszerűbb magyar zenész, hanem azért is, mert idén mindössze négy fellépést vállalt, és a Sziget, a Volt és a Balaton Sound mellett a Félszigetet választotta – így egyben nálunk lesz idei utolsó koncertje. Ráadásul egy teljesen új műsort mutat be, amelyben újrahangszerelve hallhatjuk közismert dalait.
– Kétségkívül a zenéé és a koncerteké a főszerep a Félszigeten, de mi az, amit a kísérőprogramok közül nem érdemes kihagyni?
– A Félszigeten idén is több mint harminc civil szervezet lesz jelen saját programmal. Helyet kap az irodalom, a színház, a filmek. De ugyanakkor a sportprogramok is minden évben sok résztvevővel zajlanak.
– A fesztivál „fiatal” korában hangsúlyos szerepet kapott a színház, az irodalom, a tánc… Az utóbbi években ez a fajta szórakozás visszaszorult, kimaradt a programból. Mi ennek az oka? Lesz hasonló program idén?
– Ellent kell mondanom Önnek, ezek a programpontok nem maradtak ki a felhozatalból, csak az arányok változtak, illetve átalakultek, így sokkal modernebb megjelenést kaptak. De tavaly is voltak színházi produkcióink, a Festival Parkban működött a Látó irodalmi sátra, és táncoktatás is zajlott. Ez idén sem lesz másként, mozgásszínház, utcaszínház, cirkuszi mutatványok, néptánc és salsabemutatók, humor színesíti a programunkat.
– A fesztivál célcsoportja teljesen a fiatalokra korlátozódik, vagy az idősebbek is találnak kedvükre valót? Ha a 40-es, 50-es korosztály kilátogat a Maros-partra, mire számíthat?
– Arra, hogy tíz évvel fiatalabbnak fogja érezni magát. Komolyra fordítva a szót, a The Straits, a Korál, Marcian Petrescu és a Trenul de Noapte vagy Mike Godoroja kifejezetten nekik szól, de az sem kizárt, hogy ha belenéznek néhány koncertbe, új kedvenceket találnak maguknak.
– Tavaly elköltözött a nagyszínpad, a Víkendtelephez tartozó sportpályáról a Maros-partra került. Ezzel az egész fesztivál egyre inkább Marosszentgyörgy irányába tolódik. Jót tesz ez a Félszigetnek?
– A Félszigetnek mindenképpen jót tett a területi újratervezés, akkor is, ha ez félig-meddig kényszerből történt. A terület így sokkal kompaktabbá, átláthatóbbá vált, gyorsabban el lehet jutni egyik helyszínről a másikra, az alternatív útvonalak létesítésével pedig megszűnt az állandó gyurakodás a fő útvonalakon – úgymond fesztiválosabb lett a Félsziget területe, és ezt nemcsak mi, hanem a félszigetezők is így látják. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk ezzel kapcsolatban.
– Korábban szó volt arról, hogy a Félsziget helyszínt vált; most, hogy gyakorlatilag kiszorult a városból, időszerű még ez a kérdés? Gondolkodnak más helyszínen?
– Egyelőre annyit mondhatok, hogy 2012-ben a szokásos helyszínen szervezzük a fesztivált. Hogy mit hoz a jövő, az több mindentől függ, hiszen jelen pillanatban a fesztivál területének szolgáló telkek magántulajdonban vannak. Az áramszolgáltatással is problémák vannak, vagyis az infrastruktúra eléggé szegényes. Nehéz úgy tervezni hosszú távra, hogy hiányoznak azok a biztos alapfeltételek, amelyek a fesztivál megszervezéséhez szükségesek.
– Létezik-e megállapodás a marosvásárhelyi önkormányzattal, használhatják-e a Víkendtelep sportfelületeit, medencéit a fesztiválozók?
– Azok a félszigetezők, akik bérletet vásároltak, minden évben használhatták a strand és a telep szolgáltatásait. Az idén azért nehezebb megegyeznünk, mert a fesztiválbelépő a felére csökkent, így nekünk is nagyobb erőfeszítést jelent, hogy biztosítsuk a fesztiválozóknak az ingyenes belépést. Én reménykedem, hogy végül sikerül megállapodnunk.
– Milyen körülmények várják a résztvevőket? Hogyan oldódik meg a higiénia, a tisztálkodás kérdése?
– A zuhanyzók és a mobilvécék számát a jegyeladás függvényében határozzuk meg, és sikerült elérnünk az utóbbi években azt is, hogy egyre kevesebb legyen a panasz, ami ezek állapotát illeti.
– Úgy tudom, tavaly nyereséges volt a Félsziget; az eddig eladott jegyekből mire lehet következtetni, idén is az lesz?
– A tavalyi Félsziget nullszaldós volt. Tudni kell azt is, hogy a bevételeknek kevesebb mint fele származik jegyeladásból, a fő bevételi forrás a szponzorpénzek és a támogatások. Az eddigi jegyeladások azt mutatják, hogy jóval többen lesznek idén a Félszigeten, mint tavaly, de hogy ez jegybevétel szempontjából is többet fog-e jelenteni, még nem tudjuk megjósolni, ugyanis idén a tavalyi jegyár feléért lehetett augusztus elsejéig jegyet vásárolni.
– Ha egy teljesen ismeretlen személynek ajánlaná a fesztivált, hogyan jellemezné a Félszigetet, mivel győzné meg, hogy részt vegyen?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy bár az könnyen lehet, hogy engem személyesen nem ismernek, de a fesztiválunkat ma már nem kell különösebben bemutatni a hazai vagy magyarországi fiataloknak. Megkockáztatnám, hogy Románia egyik legismertebb brandje vagyunk ebben a műfajban, és a brandhez sikerült pozitív fogalmakat társítanunk. Változatos zene, rengeteg szórakozási lehetőség, barátságos emberek, alacsony árak – ezek a Félsziget hívószavai.
Toth Ibolya