Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Létezésünk titkairól beszélt kétszer telt házas – részben hippisen földön üldögélő – hallgatóságának pár héttel ezelőtt a megyei tanfelügyelőség épületében Dienes István kvantumfizikus, a magyarországi Stratégiakutató Intézet munkatársa. A mosolyával, gesztusaival mindenkit békeközeli állapotba sodró fiatalember több erdélyi városba is ellátogatott, és szándékában áll újra visszatérni Marosvásárhelyre is. Előadás-sorozatával a tágabb horizontra, nyugodtabb, tudatosabb életre vágyók útkereséséhez kínál iránytűt.
– Honnan a vonzódás a kvantumfizika iránt?
– A fizika, és azon belül a kvantumfizika iránti érdeklődésem gyerekkorom óta megvan. Tízéves lehettem, amikor egy nagyon mély élmény hatására eluralkodott rajtam az érzés, hogy mindent szeretnék tudni, és akkoriban úgy tűnt, hogy ez a „mindentudás” tudományos értelemben a fizika és a természettudományok révén szerezhető meg. Így elkezdtem ilyen jellegű könyveket olvasni.
– Melyek a legjelentősebb megvalósításaid ezen a téren?
– A legjelentősebb érdemem ezen a téren egy olyan új kvantuminformáció alapú tudatelmélet, amit röviden csak tudat-holomátrixnak nevezek. Ennek segítségével elméleti úton értelmezni tudjuk a tudat és a tudatos elme jelenségét, illetve lehetőségünk lesz az agyműködés fizikai modellezésére is. Tavaly jelentek meg ez irányú cikkeim külföldön, melyeket már most többen idéznek, egyre nagyobb irántuk az érdeklődés tudományos és egyéb körökben.
– Fizikusként hogyan viszonyulsz a szellemtudományokhoz, a karma, aura, telepátia jelenségeihez, találtál-e minderre olyan magyarázatot, amely a fizikai elméletekkel összeegyeztethető, netán onnan ered?
– Maharishi Mahesh jógi tanítványaként, a transzcendentális meditáció tanáraként és gyakorlójaként nagyon szoros kapcsolatban állok a szellemtudományokkal és az említett jelenségekkel, tudományos magyarázatot is találtam minderre az új elméleti megközelítésben, amelyet korábban már említettem. Ehhez persze kicsit ki kell tágítani a jelenlegi fizikai modelljeinket, de mindezt oly módon tesszük, hogy a korábbi értelmezéseket nem tagadjuk meg, csak megmutatjuk hiányosságaikat, illetve azt, hogy azok hogyan orvosolhatók. Az előadás-sorozatomban, amelyet Marosvásárhelyen is elindítottam, többek között erről is részletesen szólok majd, úgy, hogy a hallgatóság megérthesse mindezeknek a jelenségeknek a mibenlétét.
– Milyen más témákra számíthatnak még a marosvásárhelyiek?
– Részletesen beszélek majd arról a tudatelméletről, melynek kidolgozásában magam is részt vettem, ugyanakkor bepillantást szeretnék nyújtani a valóság olyan rejtélyeibe, mint a tér, az idő, a létezés, az elme, a lélek. Számba vesszük az ezekhez kapcsolódó ősi és modern nézeteket, feltárjuk a hasonlóságokat, illetve azt, hogy hol, hogyan segíthetik egymást ezek a nézőpontok. Nem egyszerű értekezéseket szeretnék tartani, inkább közös gondolkodásra, eszmecserére hívnám az érdeklődőket.
– Hogyan viszonyulsz az angyalterápiához?
– Ma már tudományosan is értjük és tudjuk, hogy a tudatosan megélhető valóság sokkal tágabb és összetettebb, mint azt korábban gondoltuk. Az utóbbi időkben felfedeztünk olyan új energia- és anyagfajtákat, melyek egyúttal új típusú létformáknak is alapot teremtenek, azaz létezhetnek a világunkban olyan, ezekből az energiákból és anyagokból felépült létformák, melyek itt vannak körülöttünk, de a szemünkkel nem láthatjuk őket, mivel szemünk nem ezeknek az energiaformáknak az érzékelését szolgálja. Viszont a tudatunk szemével, hiszen ez az igazi látó bennünk, akár meg is pillanthatjuk őket, és akár létezhet egy olyan tudatossági szint is, ahol az ilyen tapasztalás éppen olyan hétköznapi, mint ahogy most érzékelem a körülöttem lévő tárgyakat. Így természetesen van létjogosultságuk olyan módszereknek, mint az angyalterápia, de ehhez meg kell hogy értsük, mely tudatállapot az, ahol ez természetesen megjelenik, és ahol a megélt élmény nem okoz zavart és zavarodottságot. Ezért fontos a tudatos észlelés megértésével kapcsolatban is az egzaktság vagy következetesség, hiszen, ha nem így járunk el, akkor illúziókat kergetve könnyen abba a csapdába eshetünk, hogy bár úgy gondoljuk, hogy angyalokkal beszélgetünk, a valóság teljesen más, pláne, ha esetleg még azt sem tudjuk, mi a valóság.
– Egy korábbi interjúban egy olyan élményt említettél, amely istenhitedben megerősített.
– Tízéves lehettem, amikor egy közeli családtagunk meghalt. Mindenki őt siratta, és arról beszéltek, hogy nincs többé. Gyermekként nem értettem, hogy ez mit jelent, de éreztem, hogy az a „valami” vagy „valaki,” aki belül a valóságot megéli, a tudatosságom, az nem tud nem létezni, akkor is jelen van, amikor minden más eltűnt, hiszen alvás közben is ehhez hasonlót élünk át. Kimentem a kertünkbe, ott tűnődtem ezen, amikor hirtelen mély, meleg nyugalom és csend kerített hatalmába, és én tudtam, hogy ez az igazi lényem, és ez örök életű. Ezzel együtt jelentkezett az a mindentudásérzés is, amiről korábban beszéltem. Abban a pillanatban tényleg úgy éltem meg, hogy mindent tudok. Azóta már tudom, hogy egy megvilágosodás-élményen estem át, amelynek során megéltem a tiszta tudatosságomat, és ez vezetett el a transzcendentális meditáció megtanulásához is. A meditáció aztán segített stabilizálni azt a tudatosságot, amit előtte csak véletlenszerűen sikerült olykor-olykor megélnem. Így vált egyértelművé számomra a felsőbb értelem létezése is.
– Kereszténynek vallod magad?
– Szüleim után református lennék, de gyerekkoromban a politikai feszültségek miatt nem kereszteltek meg. Édesapám iskolaigazgató volt, és összetűzésbe kerülhetett volna a pártállam vezetőivel. Ennek ellenére megkaptam tőlük és nagyszüleimtől az ez irányú tanításokat, majd a megélésemet követően már a saját utamat jártam, melybe a kereszténység tanításának megismerése éppen úgy beletartozott, mint a matematikáé. A felsőbb tudatossággal, Istennel a kapcsolatomat a bensőmön és az életemen keresztül élem meg a mindennapjaimban, hiszen, mint mondtam, elég korán ráébredtem eme valóság sem térben, sem időben nem korlátozott jelenvalóságára.
– Melyek a legfontosabb terveid, hogy látod fizikusszemmel, illetve magánemberként századunk alakulását, jövőjét?
– Szeretném, ha minél többen tudnának a tudomány területein bekövetkezett fejlődésekről, illetve arról, hogy milyen nagyszerű lehetőségek állnak már most a rendelkezésünkre, hogy világunkat szebbé, békésebbé és boldogabbá tegyük. Éppen ezért nagyon derűlátón tekintek a jövőre. Meggyőződésem, hogy az élet alaptermészete a fejlődés, a gazdagság és az összes lehetőség kibontakozása. Minden, ami nem ilyen, az nem tartozik az élethez, és az élet kellően intelligens ahhoz, hogy el is távolítsa ezeket a tényezőket az útjából. Ez az út vár mindenkire, ezen haladunk, ha tudunk róla, ha nem.