„Mindannyiunk helyzetére rávilágít...”
2013-09-19 14:51:38
- Nagy Székely Ildikó
A Kalauz nélkül című Páskándi-műből készült felolvasószínházi előadás rendezőjével és dramaturgjával, Gáspárik Attilával, illetve a szereposztás néhány tagjával.
A Kalauz nélkül című Páskándi-műből készült felolvasószínházi előadás rendezőjével és dramaturgjával, Gáspárik Attilával, illetve a szereposztás néhány tagjával, Kilyén László, Fülöp Beáta, Badics Petra és Boros Csaba színművészekkel találkozhattak tegnap délelőtt a bolyais diákok. A líceum dísztermében tartott nyilvános sajtótájékoztatón a magyar dráma napja alkalmából szeptember 21-én, szombaton 18 órától bemutatásra kerülő produkcióról, illetve az idei pedagógus- és diákbérletekről is szó esett.
– Úgy gondolom, kevés iskolából került a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre annyi diák, mint a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból. Az elkövetkezőkben szeretnénk még szorosabbra fűzni a kapcsolatot a Bolyai líceum és a Nemzeti Színház között, illetve a bolyais színjátszó csoportnak is segíteni fogunk – ígérte Gáspárik Attila a találkozó első perceiben, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a színház rendezvényein felbukkanó sárga pólós önkéntesek közül sokan bolyais diákok. A továbbiakban Gáspárik a kedvezményes pedagógus- és diákbérletekre tért ki.
– Szeretnénk, ha lenne egy hely, ahova a pedagógusok közösen tudnak elmenni, és ez a hely a színház lenne. A diákbérletek is jelentős árleszállítással kaphatók. Azt szeretnénk, ha a diákok nem tudnának élni színház nélkül. A színházi előadás tulajdonképpen olyan, mint egy tanóra, hiszen szemben ülsz, szembenézel a színpaddal, csakhogy közben foghatod a társad kezét.
A magyar dráma napját 1984 óta minden év szeptember 21-én megünneplik. 1883-ban ezen a napon került sor Madách Imre Az ember tragédiája című művének ősbemutatójára – hangzott el a sajtótájékoztatón, majd Gáspárik a magyar nyelvű színjátszás első kezdeményezőjéről, Aranka Györgyről szólt a diákoknak – Aranka György marosvásárhelyi szobrának megkoszorúzására szombaton kerül sor –, illetve Páskándi Géza életútját körvonalazta. Az 1956-os forradalom után Páskándi börtönbe került, a hatévi szabadságvesztés utáni években csak álnéven írhatott. A 60-as évek közepétől újra lehetősége nyílt a publikálásra, a 70-es években azonban újra beszűkült körülötte a tér, ezért Magyarországra települt. Talán nehéz életkörülményeinek is tulajdonítható fokozott érzékenysége a világ dolgaira – összegzett az előadás rendezője, s közben arra is felhívta a figyelmet, hogy Páskándi művét a 80-as években a New York-i közönség láthatta, magyar színpadon még nem került bemutatásra. Ezt követően a jelen lévő színművészek felolvasószínházi produkciókhoz fűződő tapasztalataikat osztották meg a sajtó képviselőivel.
– Nagyon megszerettem, és értelmét látom ennek a műfajnak. A korábbi ilyen jellegű előadásokkal, különösen az Örkény-művel sikerült igazán megszólítani, magunkhoz vonzani a közönséget – mondta Kilyén László.
– Kezdetben nehezen szokták meg a színházba járók ezt a műfajt, de mára kialakult a formavilága. Nemcsak kiülünk a színpadra és felolvasunk, hanem egy érdekes improvizációs játék valósul meg az előadás alatt – hangzott el a továbbiakban.
Badics Petra és Fülöp Bea egyetértettek abban, hogy a felolvasószínház a megszokottól eltérő kihívás a színésznek, hiszen kizárólag a hangjával, ülő helyzetben kell mindazt kifejezésre juttatnia, amit máskor a színpadi játékkal szokott, úgy, hogy a néző átérezhesse mindazt, amit a színész érez.
Boros Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy Páskándi művét nehéz lenne eljátszani, a dráma ugyanis elsősorban gondolati síkon működik, sokkal jobban él a hangban, mint a cselekvésben, éppen ezért szerencsésebb először felolvasó-színházi produkcióként színre vinni. A 18 éven felülieknek ajánlott előadás üzenetét így összegezte a színművész:
– Rávilágít mindannyiunk helyzetére, arra, hogy milyen a viszonyunk a rendszerrel, a politikával, illetve hogyan csúsznak be a gondolatainkba olyan igazságok, amelyek ellen nem tudunk védekezni.
A Kalauz nélkül című előadást szeptember 21-én, szombaton 18 órától a Nemzeti Színház Kistermében láthatja a nagyérdemű.
