Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Izgalommal, szépséggel, élettel volt tele múlt hét végén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnoka. A védett műhelyek harmadik országos vásárára a legtávolabbi megyékből is érkeztek résztvevők, fogyatékkal élő alkotók, termelők és az alkotási folyamatot irányító, segítő szakemberek egyaránt. Egészséges zsongás töltötte be a három nap alatt a kétszintes épületet, és a szervezők örömére a főtéri borfesztiválról is be-betértek látogatók a vásárra, melynek nyitva tartását szombaton a nagyfokú érdeklődés miatt meg is hosszabbították. Milyen jelentősége van a mindennapi munkának egy speciális szükségletű személy életében? – kérdeztük az illetékeseket.
– Körülbelül 40 személyt foglalkoztatunk, van, aki naponta, van, aki hetente egyszer jön. Számukra ez munkahely, úgy is szokták mondani, hogy megyünk munkába – mosolyognak egymásra a – mozgássérült, illetve értelmi fogyatékos fiatalok számára nappali központot működtető – marosvásárhelyi Ügyes Kezek Alapítvány munkatársai, Porkoláb Emese és Magdó Orsolya. – Itt fontosnak érezhetik magukat, döntéseket hozhatnak, és megtanulnak végigvinni egy folyamatot. Egy suba elkészítésénél, gyertyaöntésnél, kerámiázásnál ugyanis először ki kell választani a színt, aztán lépésről lépésre el kell végezni a munka minden szakaszát. De a szocializáció szempontjából is nagyon fontosak ezek a tevékenységek. A fiataljaink megtanulnak köszönni egymásnak, érzékelni kezdik az idő fogalmát, tudják, hogy nem lehet késni. Az alkotásaikon, a gyertyákon, kerámiákon sokszor a nevük is rajta van – árulták el a szakemberek.
„Egész évben a karácsonyi vásárra készülök”
Kelemen Attila szobrai, Iszlai Éva színes virágkompozíciói, Gál Teréz és Nemes Adél Angéla képeslapjai vonzották a tekintetet a HIFA Segítség Mindenkinek Egyesület asztalához. Székely Blanka Bernadett szociálpedagógustól, az egyesület munkatársától megtudtuk, hogy a HIFA-nak 25-30 aktív tagja van, számukra védett műhelyt is szeretnének létrehozni a jövőben, ehhez gyűjtenek tapasztalatot a vásáron. Alkalmazottaik között két speciális szükségletű személy is van.
– Az egyesület élete a Fraternitas mozgalom mottóján alapszik: „Kelj fel és járj, hogy megtaláld helyed a világban, hogy a világ gazdagodjon általad.” Azt szeretnénk elérni, hogy a beteg sorstársainak tanítója, apostola legyen – tette hozzá a szociálpedagógus.
A mozgás- és látássérült Huszár Rozália kötött zoknikkal gazdagította az egyesület kínálatát. Évek óta köt, két tűvel, színes fonalból, maradék bontott anyagból dolgozik. Számára ez stresszoldás – mondta.
– Textilszakiskolába jártam, a kézimunka-tanárnőmtől tanultam meg kötni, eleinte nagyon nehezen ment. Aztán nagyon megszerettem, szinte naponta kötök. Leginkább barátságos színeket, a rózsaszínt, a pirosat, a bordót használom. Mindig, már nyáron is a karácsonyi vásárra készítem a zoknikat – nevette el magát, aztán arról beszélt, hogy szeretne védett műhelyben dolgozni, korábban egy öregotthonnak ágyneműket gyártó cégnél is kipróbálhatta magát, de az csak időszakos munka volt.
„Otthon is hordják…”
Az elsősorban fajátékokat, fából készült gyerekbútorokat és játszótéri kellékeket gyártó Timural védett műhely 17 alkalmazottja közül hatan sérültek. Az utóbbi időben öt, speciális szükségletű személyt kellett elbocsátani, akik egy másik céggel kialakított együttműködés keretében az illető cégnél dolgoztak. A vállalatnak megváltozott a profilja, már nem volt szüksége annyi munkásra, mint korábban, így hat személy közül öttől el kellett búcsúzni – tudtuk meg Györki Évától, a Timural igazgatójától. – Ezeknek az embereknek hihetetlenül fontos a munka, otthon is hordják a kitűzőt. Mondták is a szülők, hogy adjunk nekik kevesebb pénzt, vagy engedjük, hogy ingyen dolgozzanak, csak hagyjuk meg nekik ezt a lehetőséget – tette hozzá az igazgatónő, aki szerint a cégek továbbra sem nyitottak a speciális szükségletűek felé. Arra is felhívta a figyelmünket, hogy az 50 személynél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vezetői sokszor kihasználják azt, hogy a törvény szerint bármit – így nemcsak sérültek által készített termékeket, hanem papírárut, illetve egyéb használati cikkeket is – vásárolhatnak a védett műhelyektől, ha nem kívánnak fogyatékos személyeket alkalmazni.