A parlament két háza a múlt hét elején szavazott annak a speciális bizottságnak a létrehozásáról, amely a 2009-es államelnök-választás törvényességét hivatott kivizsgálni.
A parlament két háza a múlt hét elején szavazott annak a speciális bizottságnak a létrehozásáról, amely a 2009-es államelnök-választás törvényességét hivatott kivizsgálni. Amikor urnazáráskor még a szociáldemokraták jelöltjét, Mircea Geoanăt kiáltották ki a győztesnek, reggelre mégis Traian Băsescu lett az elnök. Akkoriban, bár mindenki számára gyanús volt az eredmény hirtelen történt egyéjszakás módosulása, a dolog annyiban maradt, sőt gúny céltáblájává vált a választások estéjén örömtáncot járó Geoană, a tengerész pedig második mandátumát is megkezdhette a Cotroceni-palotában.
Ügy az egyik vezető fővárosi újságíró cikke alapján lett belőle, aki szerint 2009-ben az erőszakszervezetek vezetői döntő módon befolyásolták a választás kimenetelét. Azt írta, hogy a második forduló éjszakáján a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetői, Laura Codruţa Kövesi akkori legfőbb ügyész Gabriel Oprea volt belügyminiszter lakásán találkoztak, ahová őt is meghívták. A beavatkozás mikéntjét azonban nem részletezte...
A most ellenzéki szenátor, Băsescu a legfőbb ügyészség bejelentését taktikai húzásnak minősítette, és azt mondta, hogy a vádhatóság ezzel ellehetetleníti a parlamenti vizsgálatot, és megmenti a DNA vezetőjét a parlamenti kihallgatástól. Figyelmeztette ugyanakkor a bizottságot, hogy „ha becsületes akar lenni”, úgy értékelje át a szavazókörzetek jegyzőkönyveit, hogy „lehetőleg ne az jöjjön ki belőle, hogy Mircea Geoană a jelenlegi elnök”. Ezzel ugyanis „kellemetlen helyzetbe hozná Johannist, akinek vissza kellene mennie Szebenbe, amíg ez (értsd: Geoană) letölti a mandátumát”.
Ha így lesz, „jaj nektek, mert 2019-ben újra indulok az elnökválasztáson”.
Băsescut mindenki jól ismeri, és elhiszi neki, hogy, ha kiderülne, hogy valóban csellel-csalással foglalta el másodjára is az elnöki bársonyszéket, „jaj lesz” a „kiderítőnek”.
Nem tudni, mi fog állni a bizottság jelentésében, mindenesetre újra felbolydult és bűzleni kezdett a politika mocsara: a kormánykoalíció vezetőinek közleménye szerint olyan információk láttak napvilágot a 2009-es választásokkal kapcsolatban, amelyek megkérdőjelezik a „romániai demokrácia alapjául szolgáló szabad és tisztességes választások elvének tiszteletben tartását”, és felmerül a gyanú, hogy sérült a hatalmi ágak szétválasztásának elve azáltal, hogy bizonyos intézmények törvénytelenül beavatkoztak a választási folyamatba.
Valóban, 2009-ben már a szavazást követő napokban felmerült a választási csalás gyanúja. A mostani fejlemények pedig új megvilágításba helyezik a választások végkimenetelét.
