„Forró” témák az EP plenáris ülésén

A menekültek szociális és munkaerő-piaci integrációjáról, az illegális dohánykereskedelemről, a munkagépek kibocsátási határértékeiről, pénzügyi eszközökről, az újrainduló japán bálnavadászatról, illetve nem utolsósorban az Európai Bizottság 2017-es munkaprogramjáról is szavaz egyebek között az Európai Parlament az e heti strasbourgi plenáris ülésen. 

 

Vita a Brexit-csúcs következtetéseiről 

A legfontosabb és legaktuálisabb vita természetesen a június 28-29-i Brexit-csúcs következtetéseiről szóló lesz. A képviselők kedden Donald Tusk és Jean-Claude Juncker elnökök részvételével megvitatják az EU-csúcs következtetéseit, ahol az uniós vezetők leszögezték, hogy „ameddig az Egyesült Királyság hivatalosan nem jelzi kilépési szándékát, addig nem lesznek tárgyalások”. A vitán szó lesz még a csúcs digitális egységes piaccal, egységes tőkepiaccal, az európai szemeszterrel és uniós külpolitikai stratégiával kapcsolatos következtetéseiről. 

 

Szlovák és holland EU-elnökség

A képviselők kedd reggel Mark Rutte holland kormányfővel értékelik a lezáródó holland elnökség munkáját, szerda reggel pedig Robert Fico miniszterelnökkel vitatják meg a most kezdődő szlovák EU-elnökség prioritásait.

Az első szlovák EU-elnökség a hírek szerint a gazdasági növekedés, az egységes piac, a migrációs politika és a külpolitika területein szeretne eredményeket felmutatni. Martin Schulz, az EP elnöke szerdán dél körül a szlovák miniszterelnökkel tart közös sajtótájékoztatót. 

 

Szavazás a közös európai határ- és  parti őrségről

A Frontex és a nemzeti hatóságok erőit egyesítő uniós határőrizeti szerv felállításáról szóló tervekről vitázik kedden és szavaz szerdán az EP. A tervek szerint napi szinten továbbra is a tagállamok menedzselik majd saját határaikat, viszont segítséget kérhetnek a gyors reagálásra képes Európai Határ- és Parti Őrség Ügynökségtől (EBCG), ha az EU külső határai nyomás alá kerülnek.

Az EBCG-nek nem lesznek saját határőrei, de be tud vetni a tagállamok által biztosított erőket. Ha egy tagállam külső határaira nagy nyomás nehezedik, akkor a tagállam kérésére vagy a Tanács döntése nyomán gyors reagálású határvédelmi csapatokat lehet átmenetileg a határokra vezényelni. A műveleti tervet a szóban forgó tagállamnak jóvá kell hagynia. Amennyiben a tagállam nem fogadja el a tanácsi döntést és a helyzet a schengeni határokat veszélyezteti, az adott ország szomszédjai átmenetileg újra bevezethetik a belső határellenőrzést a vele közös határszakaszokon. Az ügynökségnek emellett nagyobb szerepet szánnak a migránsok visszaküldésében is.

 

Büdzséreform a válságok leküzdésére

A képviselők szerint az EU-nak módosítania kell a hosszú távú kiadási terveit, hogy meg tudjon birkózni a váratlan válságokkal. A témában született állásfoglalásról szerdán szavaz a Parlament.

Az indítvány szerint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretet (MFF) rugalmasabbá kell tenni, hogy az EU gyorsabban tudjon reagálni a büdzsé elfogadáskor még nem látott krízishelyzetekre, mint egy esetleges új migrációs válság, terrorizmus vagy mezőgazdasági, foglalkoztatási válság.

A képviselők azt szeretnék, ha az ilyen helyzetek kezelésére költségvetési stratégia születne. A forráshiány ugyanis eddig azt eredményezte, hogy sokszor ad hoc módon kellett reagálni, ami elszámoltathatósági és demokratikus problémákat is felvet. Javaslatuk szerint a büdzsén belül állandó krízistartalékot kellene képezni. Hangsúlyozzák, hogy a büdzsé felülvizsgálata során eldöntött változtatásokat azonnal végre kell hajtani és a 2017-es költségvetésben már fel kell tüntetni. Azt is kérik, hogy a Bizottság tájékoztassa az EP-t a Brexit költségvetési vonzatairól.

 

Szavazás a tisztességesebb és világosabb társaságiadó-szabályokról

Kedden vita, szerdán szavazás lesz a társasági adózás átalakításáról szóló javaslatokról. A TAXE II bizottság által készített javaslat többek között uniós szintű tulajdonjogi nyilvántartást, az adóparadicsomokra vonatkozó feketelistát, a nem kooperáló bíróságok elleni szankciókat, a postafiókcégek elleni fellépést, bankokra és adótanácsadókra vonatkozó magatartási szabályzatot és az EU-s kereskedelmi megállapodások kapcsán a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó szabályok beépítését javasolja.

 

Új kiberbiztonsági szabályok 

A szerdán szavazásra kerülő első átfogó uniós kiberbiztonsági szabályozás értelmében az energiaszolgáltatásban, közlekedésben, egészségügyben, bankszektorban vagy digitális iparágban keresőt, felhőszolgáltatást nyújtó cégeknek fejleszteniük kell az informatikai támadásokkal szembeni ellenálló képességüket. A tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy mely hatóságuk foglalkozik az online támadásokkal és ezzel kapcsolatban stratégiát is kell készíteniük.

Az uniós hálózat- és információbiztonsági irányelv célja az, hogy fokozza a tagállamok közti együttműködést és véget vessen a jelenlegi széttagolt rendszernek. Az irányelv felsorolja azokat a szektorokat, ahol a cégeknek izmosítaniuk kell védelmi rendszereiket. A tagállamok által beazonosított vállalatoknak rendszeresen jelenteniük kell az esetleges támadásokat.

 

A bejelentők védelme 

A képviselők megvitatják, hogyan lehetne jobban megvédeni a közérdekű adatokat nyilvánosságra hozó bejelentőket, miután a napokban egy luxemburgi bíróság elmarasztalta Antoine Deltour-t és Raphael Halet-t amiatt, hogy a helyi hatóságok és multinacionális cégek közötti adómegállapodásról (Luxleaks-botrány) információkat szivárogtattak ki.

A Luxleaks sarkallta az EP-t arra, hogy különbizottság keretében vizsgálja a vállalati adóelkerülési stratégiákat és ajánlásokat tegyen a Bizottságnak a multi cégek fair adózása érdekében. A Parlament többször is kérte a bejelentők fokozott védelmét, vagyis, hogyha közérdekű adatokat hoznak nyilvánosságra, akkor ne lehessen őket bíróság elé állítani. Ezekről az ajánlásokról a TAXE1 és TAXE2 állásfoglalásiban lehet bővebben olvasni.

 

Vita az EU új globális stratégiájáról és Kínáról 

A képviselők szerdán vitatják meg Federica Mogherini külügyi főképviselővel az EU új globális stratégiáját. A régi stratégia az energiabiztonság, migráció, terrorizmus és hibrid hadviselés szempontjából már teljesen elavult – vélik az EP-képviselők. Ezután közvetlenül egy másik vita is lesz az EU és Kína következő 5 évre vonatkozó viszonyáról. Mindkét stratégia számításba veszi a Parlament vonatkozó állásfoglalásait.

Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon.