„Biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk¨

Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulóján hétfő reggel az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren.

A szakadó esőben, erős szélben zajló ünnepségen a lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. A Parlament főlépcsője feletti két erkélyen egy-egy magyar zászló lengett, az egyik a forradalom emlékére lyukas volt.

A ceremónián jelen volt a kormány több tagja, részt vettek katonai és állami szervezetek képviselői, ott volt a diplomáciai testület több tagja.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által szervezett központi programok kiemelt rendezvénye 15 órakor a Terror Háza Múzeumnál kezdődött, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.

Orbán Viktor szerint Európa vakvágányra futott, a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is. A miniszterelnök azt mondta, a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Gyorsak, erősek és brutálisak – tette hozzá. Orbán Viktor szerint most, három évtized után „újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk”. A szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk – hangsúlyozta.

Biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.

A kormányfő szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. – Most dől el, hogy Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük politikai irányítását a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól, és az is, hogy sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti nagyszerű Európánkat – hangoztatta. Orbán Viktor szerint még mindig sokan gondolják, hogy ez lehetetlen, de 1956-ban, 1988-ban és 2010 előtt sem hittek a változásban. „Hányan hitték volna október 23-án reggel, munkába menet a villamoson, hogy estére a Sztálin-szobor helyén már csak két csizma marad? Hányan hitték 1988-ban, hogy a kommunizmust egy éven belül megrogyasztjuk, rászámolunk és leléptetjük, a szovjet csapatokat pedig kiparancsoljuk az országból? S hányan hitték 2010 előtt, hogy hamarosan új, nemzeti alapokon álló, keresztény kultúrájú és családjainkat megvédeni képes alkotmányunk lesz?” – sorolta a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint a globalizmus erői „homo brüsszelicusokká” akarják gyúrni a magyarokat. A miniszterelnök azon véleményének adott hangot, hogy a pénzügyi spekuláns birodalom hozta Európa nyakára az újabb kori népvándorlást, a migránsok millióit, az új bevándorlók invázióját. Ők dolgozták ki azt a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé akarják alakítani – tette hozzá. Orbán Viktor szerint mivel Közép-Európa migránsmentes övezet, ezért az Európa jövőjéért folyó küzdelem ide összpontosul. – Amíg Brüsszel nem nyeri vissza szuverenitását, addig Európa kormánykerekét nem lehet a helyes irányba fordítani – hangoztatta. 

A Terror Háza Múzeumnál szervezett központi programok mellett a fővárosban, országszerte és külföldön is számos megemlékezéssel, programmal várták az ünneplőket, családokat. A Nyitott Parlament keretében ingyenesen volt megtekinthető a díszlépcsőház, a kupolacsarnok, az ott elhelyezett Szent Korona.