„A könyv tud rólunk...”

Minden könyves ember – alkotó, olvasó, szervező, díjazott és méltató – ünnepeltnek érezhette magát tegnap délelőtt a nagykorúvá vált Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár rendhagyó megnyitóján, a Nemzeti Színház nagytermében.

Minden könyves ember – alkotó, olvasó, szervező, díjazott és méltató – ünnepeltnek érezhette magát tegnap délelőtt a nagykorúvá vált Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár rendhagyó megnyitóján, a Nemzeti Színház nagytermében.

Az írott szó elkötelezettjei Márton László filmkockáival hangolódhattak rá a különleges eseményre, melynek fontos szereplői – Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh igazgatója, Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Kovács András Ferenc, a könyvvásár szellemi védnökévé választott Látó folyóirat főszerkesztője – a színpad sarkánál felállított asztalnál üldögélve hajdani irodalmi kávézók meghitt, bohém, külső zajoktól védett világát idézték. Kilyén László, a Tompa Miklós Társulat színművésze és Viorel Meraru, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház tagja műsorvezetői minőségükben elsőként Káli Király Istvánt, a könyvvásárt tizennyolc esztendővel ezelőtt elindító Romániai Magyar Könyves Céh igazgatóját szólították mikrofon elé.

– Mint minden ember, aki álmodik és remél, igyekeztem mindent megtenni, hogy Marosvásárhelyt megajándékozzuk egy hozzá méltó kulturális rendezvénnyel. Ennek a vásárnak nem jött volna el a nagykorúsága, ha Marosvásárhely közönsége nem állt volna szívvel, lélekkel, minden anyagi lehetőségével a könyvkiadók mellé, akik elhozták ide publikációikat. A könyvvásár indításakor az volt a célunk, hogy felmutassuk az európai könyvek színvonalát, és ezzel arra kényszerítsük önmagunkat, erdélyi könyvkészítőket, hogy felzárkózzunk ehhez a színvonalhoz – mondta a Romániai Magyar Könyves Céh igazgatója, majd a Marosvásárhelyi Kulturális Központ csapatának mondott köszönetet, melynek tagjai fiatalos lendülettel segítettek megóvni az évek során kialakuló rutin
„vakságának bűnétől” a tizennyolcadik könyvünnepet.

...„a Könyv is élet, és él, mint az ember – / így él: emberben Könyv, s a Könyvben az Ember” – szólaltatta meg a Ritmus a könyvben című versben megfogalmazott babitsi gondolatot Balázs Éva színművésznő, majd Gáspárik Attila, a könyvvásár megszervezésében partnerséget vállaló Nemzeti Színház igazgatója osztott meg pár, könyvekhez fűződő emléket az egybegyűltekkel.

– Én még emlékszem arra, amikor nadrágban csempésztük be a könyveket külföldről, mert azt hittük, hogy a könyvek mélyén valami olyasmi rejlik, amit máshol nem tudunk megtalálni. És így is volt. (...) Bejöttek az elektronikus könyvek, de ez nem megoldás. Azt a fajta testiséget, intim kapcsolatot, amely az olvasó és a könyv között kialakulhat, csak a nyomtatott könyv tudja megadni. És nem minden könyv. Van olyan kötetem, amelyhez ragaszkodom, hiába adtak ki belőle szebbet, jobbat, tetszetősebbet, én a megszeretett könyv kis hibáihoz is ragaszkodom. (...) Nagyon örülök annak, hogy ilyen rangos rendezvénynek ad otthont a színház. Ha az ember repülőből nézi ezt a kis teret, azt hiszi, hogy itt minden tökéletes. Most zajlott le a nemzetközi rövidfilmfesztivál, megkezdődött a könyvvásár. Higgyük el legalább pár pillanatig, hogy tényleg ilyen jó nekünk.

A következő percekben Ávéd Kecskés Erika hegedűjátéka töltötte be a termet, majd Kovács András Ferenc vette át a szót.

– Nehezebbek ezek a pillanatok a kultúrának, nemcsak Romániában, úgy hiszem, az egész térségben. (...) Azt kívánom, hogy úgy maradjunk meg, hogy minden olvasó megtalálja a könyvét, a versét, a novelláját. Idejöhettem volna úgy, hogy nagy okosságokat mondok a könyvről. Én nem tudok semmit a könyvről. A könyv tud rólunk, ha olvassuk – üzente KAF.

A korszerűtlenség csodálatos példája

A továbbiakban Ciugulitu Csaba színművész Tudor Arghezi sorait tolmácsolta, majd sor került az életműdíj átadására, melyet a Romániai Magyar Könyves Céh három évvel ezelőtt hozott határozata értelmében 2009-ben elsőként Kányádi Sándor vehetett át. Az idei kitüntetett Jánosházy György költő, író, műfordító volt. A díjazottat Markó Béla méltatta.

– Azt szokták mondani, hogy ismert személyiségeket nem jó közelről látni. Jánosházy György az a kivételes alkotó és ember, aki nem mond mást, amikor a nyilvánossághoz szól, mint amikor munkatársként ismerjük meg. Korszerűtlen ember, korszerűtlen költő, úgy korszerűtlen, mint William Shakespeare, akinek majdnem minden művét lefordította. Első verseskötetét 1947-ben írta Az őrült nagyúr jármában címmel, a következő kötet 1994-ben jelent meg, négy évtizedes hallgatás után. Azért hallgatott, mert nem akart korszerű lenni abban a korban. A korszerűtlenség csodálatos példája, illetve az életmű is megérdemli a kitüntetést – összegzett Markó, a díjazott pedig így mondott köszönetet:

– Ez, illetve az elmondottak arra bátorítanak, hogy folytassam azt, amit eddig csináltam, utolsó leheletemig.

2012 legszebbjei

Természetesen nem maradt el az idei Szép Könyv díjak átadása sem. Gyermekkönyv kategóriában Balázs Imre József: Blanka birodalma című gyermekverskötete, a Koinónia kiadványa nyerte el leginkább a zsűri tetszését, a szépirodalmi termésből Piero Bianconi Családfa című, a Bookart Kiadónál megjelent műve vitte el a pálmát, a művészeti könyvek, albumok közül a Kom-Pressnél kiadott Könyv, grafika, könyvművészet Erdélyben (1919-2011) bizonyult a legszebbnek. A díjazást követően Zonda Attila gitárjátéka zárta a háromnapos könyvbirodalom megnyitóját.