péntek, október 20, 2017

Olvasó írja

Szovátán lakom, a legnagyobb tömbháznegyedben, a Petőfi Sándor negyedben. A lakásom előtt van egy elhanyagolt park tele gyönyörű fával.

A hagyományoknak megfelelően bensőséges együttlét során ünnepelték meg az idősek napját a Diakóniai Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezetének gondozottai és alkalmazottai, meghívottak és önkéntesek. 

Szüreti bált tartottunk az Efendi vendéglőben, vártak a gyönyörűen megterített asztalok. Ez a 25. hagyományőrző szüreti bálunk. 

A Gyöngykoszorú találkozók sora 13 évre megszakadt, de tavalytól ismét megszervezik a rendezvényt. Így az idei volt a XI. találkozó.

Október 5-ét, a nevelés világnapját az egész ország ünnepli, sajátos tevékenységekkel ülték meg a küküllőszéplaki II–IV. osztályos tanulók is. 

Az esztendő folyamán sok piros betűs ünnep szakítja meg a szürke hétköznapokat, de szeptember utolsó szombatja különösen fontos a Marosvásárhelyen élő erdővidékiek számára. 

A napokban a sürgősségi kórház egyik szakrendelőjébe jelentkeztem, miután hónapokkal ezelőtt sikerült előjegyeztetni magam. 

Múlt és jövő csendült össze a Máltai Szeretetszolgálat székházában szeptember utolsó szombatján. Az idős máltaiakat a fiatal máltaiak köszöntötték.

Sokadik őszi kirándulásunk célpontjait vezetőnk, Kopacz Imola nagyon részletes és tanulságos történelmi áttekintéssel ismertette. 

A marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Általános Iskolában újból megszervezték a nyelvek európai napját.

2017. szeptember 24-e, amikor e sorokat írom. Nemrég kaptam Máthé Márta osztályfőnökünktől a felkérést, hogy én tartsak egy kis bevezető beszédet ezen a találkozón, amely a hálaadással legyen kapcsolatos.

Vidámság, lelkesedés, de leginkább a természet szeretetének és védelmének gondolata hatotta át a szeptember 22–24. között Borszékon zajló IV. Tündérfesztivált. 

Mint akinek gyökerei Marosjárába nyúlnak vissza, örömmel osztom meg azt az élményt, melynek az elmúlt hét végén részese lehettem ebben a dombok közti kis faluban. 

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 1967-ben végzett évfolyamának találkozója és az aranydiploma-átadás ünnepélyét dr. Gogolák H. Oláh Edit szervezte meg szeptember 1–2-án, Marosvásárhelyen. 

Augusztus 26-án összegyűlt Mezősámsond magyarsága. A 40 éve alakult citerazenekart, majd a hozzájuk társult dalos asszonyokat és férfiakat ünnepelte a falu.

1942-ben születtem Lőrincfalván, szüleink ötödik gyermekeként. 43 éve élünk Dicsőszentmártonban. 

Kihallgatáson voltam Lucian Goga prefektusnál és Nagy Zsigmond alprefektusnál, akik megértették a problémát, és segítségünkre voltak. 

A Kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület szervezésében ötnapos tábor keretében ismerkedhettek meg a kibédi gyermekek, fiatalok olyan hagyományokkal, hagyományos mesterségekkel, melyeknek gyakorlása mára már a mindennapi életből kiveszőben van. 

Augusztus 22-én a szabadságolás utáni évkezdés alkalmával felemelő ünnepségben volt részünk. 

Marosvásárhelyen, a Rózsák tere 33. szám alatt lakó olvasónk az áramszolgáltató vállalatnak feltett kérdésével keresett meg, amit az alábbiakban teszünk közzé.

Minél függetlenebb egy közösség, annál kevésbé vágyik a magánszférára. 

Sokszor olvastam már az autósztráda károsultjairól, ám csak arról volt szó, hogy a termést szétverték, de a tulajdonosokat nem fizették ki. 

Olvasom, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal (nagyváradi és kolozsvári mintára) bérbe adná a lakónegyedi parkolóhelyeket. 

Az 1968-as közigazgatási-területi felosztás előtt mi még átéltük a Magyar Autonóm Tartomány (1952–1960), majd Maros Magyar Autonóm Tartomány (1960–1968) korszakait, 1968-tól a megyésítést.