Száz éve tört ki a „Nagy Háború”
2014-08-01 12:15:24
- Kaáli Nagy Botond
A „Nagy Háború” borzalmai ihlették a szenvedélyesen háborúellenes Szép Ernő Lengyelország című versét.
Száz éve tört ki az első világháború. 1914. július 28-án küldte meg a hadüzenetet Bécs Szerbiának, a casus belli Habsburg-Lotaringiai Ferenc Ferdinánd trónörökös egy hónappal azelőtti, Szarajevóban történt meggyilkolása volt. Noha mindenki gyors lejáratú háborúban hitt vagy reménykedett („Mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek” – II. Vilmos német császár), augusztus elsején Németország, harmadikán Franciaország hadat üzent Oroszországnak, negyedikén a brit birodalom és Németország között is beállt a hadiállapot. Ötödikén Oroszországnak üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia, hatodikán Szerbia Németországnak, tizenkettedikén Franciaország és Nagy-Britannia a Monarchiának. Huszonharmadikán belépett a háborúba Japán, október huszonkilencedikén pedig Törökország. Ezzel kialakult az első világháború, a világtörténelem és a modern kor első olyan méretű háborúja, amely több kontinensen zajlott, és amelyben a fejlett országok szinte mindegyike részt vett. A „Nagy Háború” borzalmai ihlették a szenvedélyesen háborúellenes Szép Ernő Lengyelország című versét.
