2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Lapozó

Néhány napig nem voltunk itthon,/ s amikor végtére hazakerültünk,/ Anna apró fekete virágmagvakat/ fedezett fel a párnán…

Néhány napig nem voltunk itthon,/ s amikor végtére hazakerültünk,/ Anna apró fekete virágmagvakat/ fedezett fel a párnán,/ gyanakodva körbejárta az egész házat,/ mintha ki tudja kinek a sűrű hajából/ hulltak volna ki ezek a magocskák,/ talán egy jácint vagy egy nárcisz/ aludt az ágyunkban. (Markó Béla). Egy fém pénzérméről nem gondolná az elemista emberfia, hogy ilyen huncutságokra képes. Külön élvezet volt szemlélni rajta a groteszkül elcsemeredett szocialista román címert, amiről tízévesként azért már felfogtam, hogy a felnőttek világában az valami szent és sérthetetlen. S közben hát mégsem. Titokzatos erő hatására egy leginkább plattynak nevezhető valamivé változott át, önmaga deformálódott karikatúrájává. És mindenik fémdarabkán kicsit másként volt eltorzulva a címer, bárki láthatta, egyedi darabokról van szó, nem himihumi sorozatgyártmányról. Ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy nekem is legyen ilyen plattyom. (Molnár Vilmos). Nem hozol sok mindent magaddal,/ nem akarod túlzsúfolni a helyet,/ ha szükség lesz pár dologra,/ majd elférnek,/ az idővel kialakuló ráncaimban. (Győrfi Kata). Középen egy vidám tekintetű, magas kucsmát viselő férfi állt, az egyetlen, aki a Párt első emberének kijáró tisztelettel fogadta Dej elvtársat. Balázsfalvi. Ő nyújtotta elsőként a kezét, és Dej elvtárs el is fogadta a köszöntést. Elhatározta, hogy mindegyikőjüktől megkérdezi, mit ettek utoljára, és ha további kérdések adódnak, akkor majd elbeszélgetnek, de kezdetnek ez tökéletesen megteszi. A vidám tekintetű ember azt felelte, hogy puliszkát, a vigyázzban álló, hogy hagymát kenyérrel, az ácsorgó szintén puliszkát, a pokrócos pedig tejet ivott. A morcos tekintetűt hagyta legutoljára, és mikor feltette neki a kérdést, a fiatalember magyarul felelt. Dej elvtárs úgy tett, mintha nem értené, és lefordíttatta magának, és elismerően csettintett. A morcos ugyanis azt válaszolta, hogy füstölt kolbászt sajttal, hagymával és hónapos retekkel, két főtt tojással. Rögtön megértette, hogy a munkaszolgálatos gúnyolódik vele, de nem mutatta ki. (Szabó Róbert Csaba). Esőálló sminket keverek ki az éjből/ Ezüstport hintek a magányra/ hogy reggelente használható legyek/ jól beállítható félmosoly üljön az arcon/ kivasalt tekintet mi nem árulkodik semmiről. (Varga Melinda). A közelmúltig a háború történetének kutatói nem figyeltek a háborús erőszak pszichikai következményeire, a félelemre, csatatéri stresszre, traumára, a változatos kényszerek és erőszakformák drámai következményeire a személyes szférában, mint például a csatatéri halál hatása az elesettek közvetlen hozzátartozóira, a gyász, fájdalom, vagy a hosszú évekig tartó hadifogságban elszenvedett pszichikai károk. (Oláh Sándor). De nem sokra rea lett egy ellentámadás. Mikor mentünk rea az oroszra, akkor egy erdőbe' egy cserefán keresztül engemet egy orosz meglőtt. Amikor le akartam feküdni, a bal kezemre támaszkodtam, s a jobb kezembe' vót a puska. Úgy meglőtt, hogy két helyt sebesültem meg: a bal karomon keresztülment a golyó, a csípőmnél bément, s itt hátul a bőrbe megállott. Megmutathatom a karomon. Még örökké látszik a forrás. Ugye, ez mán fáradt golyó vót, met a fán es keresztülment, de engem es úgy megütött, hogy elig láboltam meg. Hirtelen megtőtt a tenyerem vérrel, s szaladtam visszafelé. Mikor a segélyhelyre értem, azt mondja az orvos: – Most má' elég maródi vagy, két helyt meg vagy sebesülve! (Vitos Imre). A bukaresti kormány – annak ellenére, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szövetségese volt, és ezt a szövetségi viszonyt több alkalommal megújított államközi szerződés szentesítette – mindig terveket szőtt és propagandát folytatott a Monarchia ellen, és minden szerződéses viszony ellenére arra törekedett, hogy nagy területeket szerezzen meg szövetségesétől. Egyrészt tehát védelmet keresett és talált a Monarchiánál az orosz terjeszkedés és fenyegetés ellenében, másrészt radikális irredenta politikát folytatott szövetségesével és patrónusával szemben. Kétségtelen, hogy ez a kétarcú államépítő stratégia látványos eredményekhez vezetett. Ez a stratégia alapozta meg Nagy-Romániát. (Pomogáts Béla). Székelyföld, 2014. július. 100 éve tört ki az I. világháború.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató