Korunk

A 2015. áprilisi Korunk személyes vallomások és tanulmányok sorával kíván hozzájárulni Erdély képzőművészeti térképéhez.

A 2015. áprilisi Korunk személyes vallomások és tanulmányok sorával kíván hozzájárulni Erdély képzőművészeti térképéhez. A budapesti Nemzeti Galériában ebben a hónapban megnyíló nagy erdélyi kiállítás (1920–1990) biztosította alkalom egyes törekvések, jelentős alkotói életművek továbbgondolására késztette a szerkesztőt és a neves munkatársakat, festőművészt, szobrászt, keramikust, műkritikust és művészettörténészt, a kétezres évekig, máig tágítva a vizsgált időszakot, időközben lezárult művészpályákra koncentrálva. Így kerül az emlékezés és elemzés középpontjába a Homoród mentéről Párizsba jutott kiváló szobrászunk, Román Viktor, a Németországban elhunyt egykori kolozsvári művész-tanár, Tóth László és a nagyváradi Jakobovits Miklós. Erdély egész területét átfogó térkép rajzolódik ki a lapszámból, szövegben és színes meg fekete-fehér reprókban. Összefoglalás olvasható a Sepsiszentgyörgyön elindított EMŰK-ről, az Erdélyi Művészeti Központ történetéről. Műmellékletekre kerültek Nagy Albert, Miklóssy Gábor, Jakobovits Miklós és Márta, Paulovics László, Simon Sándor, Jovián György, Baász Imre, Bencsik János, Vargha Mihály, Ziffer Sándor (borító) munkái, Miklóssy Gyula (In memoriam Kusztos Endre) és László Miklós fotói. A képzőművészeti összeállítás szerzői: Banner Zoltán, Balázs Imre József, Damokos Csaba, Jakobovits Márta, Jovián György, Kántor Lajos, Kolozsi Tibor, Markó Béla, Murádin Jenő, Németh Júlia, Nevelő Judit, Portik Blénessy Ágota, Sümegi György, P. Szabó Ernő, Szücs György, Ujvárossy László és Vargha Mihály. András Sándor, Sárközi Mátyás és Tóth László (Dunaszerdahely) prózája, Lövétei Lázár László verse képviseli a szépirodalmat.