„Nyolc évvel ezelőtt találkoztam először Keresztes Attilával, amikor Kolozsváron az Interferenciák Nemzetközi Fesztiválon egy workshopot vezettem, melynek témája Gombrowicz lengyel drámaíró munkássága volt.”
– Tadeusz Bradecki lengyel rendező – bár már járt Romániában, ismeri az erdélyi színjátszást – első ízben rendez Marosvásárhelyen. Minek köszönhető a Tompa Miklós Társulattal kialakuló együttműködés?
– Nyolc évvel ezelőtt találkoztam először Keresztes Attilával, amikor Kolozsváron az Interferenciák Nemzetközi Fesztiválon egy workshopot vezettem, melynek témája Gombrowicz lengyel drámaíró munkássága volt. Keresztes Attila is részt vett a műhelymunkában, és egy kiemelkedő jelenetet csinált meg. Így aztán néhány hónap múlva felhívtam, és megkérdeztem tőle, mi lenne, ha Katowicében megrendezné az Yvonne, burgundi hercegnőt. El is jött, és sikeresen színre vitte a darabot, két év múlva pedig a Hamletet rendezte nálunk. Így indult az együttműködés, most pedig Keresztes Attila művészeti igazgatóként engem hívott meg, így kerülök Marosvásárhelyre, és rendezem William Shakespeare Szeget szeggel című színművét.
– Milyennek tűnik a társulat, hogyan zajlanak a próbák?
– Ez egy nagyon jó társulat. Kiemelkedően erős a színészek együttese. Ez feltűnt már tavaly februárban is, amikor először látogattam ide. Láttam két próbát és két előadást, ami egyértelművé tette számomra, hogy a színészi munka minősége nagyon magas ebben a társulatban. Ez a meglátásom vissza is igazolódott az elmúlt két hónap próbafolyamatai során: nagyon jó színészek, alaposak, intelligensek és rengeteget dolgoznak. Egyszóval nagyon jó és intenzív próbafolyamataink voltak.
– Tizenhat évvel ezelőtt Krakkóban már színre vitte a Szeget szeggelt. Miért választotta újra ezt a művet?
– Egyrészt, mert a Szeget szeggel egy hihetetlenül jó darab, és butaság lenne nem színre vinni, ha az embernek van rá lehetősége. Másrészt, amikor itt voltam februárban, alkalmam volt több különféle előadást is megnézni, köztük a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabot – a nótákkal, csárdásokkal, cigányzenével, operettekkel. Akkor láttam, milyen csodálatos volt a közönség reakciója, és azt is éreztem, hogy mekkora örömmel játszották a színészek is ezeket a zenei betéteket. Rögtön a Szeget szeggel jutott eszembe. Shakespeare a darab cselekményét Bécs városába helyezi, és hát egy olyan személynek, mint én, aki sok éve Krakkóban élek, Bécs és az operettek szervesen kapcsolódnak egymához. A korábbi krakkói produkcióban is megidéztem ezt a kapcsolatot. Az ötlet tehát nem teljesen új, de ez az előadás egészen más lesz. Ezúttal a Szeget szeggel története az első világháborút megelőző időszakban zajlik. Bécs ekkor hangos volt az operettektől, csárdásoktól. Ezt a hangulatot elevenítjük meg Incze G. Katalin segítségével.
– Mennyiben járul ehhez hozzá az előadás látványvilága?
– Fodor Viola díszlettervező és Bianca Imelda Ieremias jelmeztervező alkotják meg a korabeli Bécs városát idéző miliőt. Nem az a célunk, hogy a maga történelmi valóságában rekonstruáljuk a város részeit, hanem inkább csak érzékeltetni akarunk valamit, jelekkel utalni a történelmi korra. A jelmezek például korhű ruhák lesznek, akárcsak a zene, de határozottan nem rekonstruálni akarjuk a kort, csak idézni a történelem ezen időszakát.
– Adódtak-e nyelvi akadályok a színrevitel során?
– Természetesen voltak, hiszen nem értek magyarul. A próbák alatt angolul beszéltem, és az asszisztensem fordított angolról magyarra és vissza. A megszokottnál talán kevesebbet beszéltünk, de megértettük egymást. Érdekes volt, hogy rá kellett jönnöm, melyik magyar szó melyik shakespeare-i szónak felel meg, de ezeket nagyrészt már megtanultam. Noha beszélni nem tudok magyarul, tudom, hogy egyik-másik szó mit jelent. A színház alapvetően minden országban hasonlóképpen működik, így a nyelvi akadályok ezúttal is könnyen áthidalhatók voltak.
(– – –)
Tadeusz Bradecki – színész, rendező, író, drámaíró.
1977-ben szerzett színészi, 1981-ben rendezői oklevelet.
1977–1990 között főként a krakkói Teatr Staryval dolgozott együtt mint színész és rendező, majd 1990–1996 között az intézmény művészeti vezetője volt.
2007-től 2013-ig a katowicei Wyspianski Színház művészeti igazgatója.
Játszott Krzysztof Zanussi és Krzysztof Kieslowski filmjeiben.
Shakespeare-művek rendezéséért kétszer is elnyerte a Gdanski Nemzetközi Shakespeare Fesztivál fődíját – Rómeó és Júlia, Wroclawi Színház – 1994, Szeget szeggel – Krakkó, Stary Teatr – 1998
A metafizikai bizonyítékok modellje című darabját a saját rendezésében előadták Krakkóban (1985) és Varsóban (1987).
William Shakespeare Szeget szeggel című színművét szeptember 12-én, pénteken 19 órától mutatja be a Tompa Miklós Társulat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagytermében.
A premier a 2014/2015-ös évadra váltott Bernády György mecénás- és Kemény János bemutatóbérletekkel tekinthető meg.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
