Egymás értékeinek kölcsönös megbecsülése

Nagy és jelentős szerzőgárdával érkezett Budapestre a román fesztiválküldöttség. Románia könyvstandja a Millenárison a legszebbek közé tartozott. Ioan Matei, Románia Művelődési Minisztériumának igazgatója ott válaszolt a kérdéseimre.

– Minden évben jelentős írókkal jövünk Budapestre. Idén hat szerzőnk van itt, és a válogatásnál az volt a döntő szempont, hogy legyen magyarra fordított könyvük, írásuk. Ioana Pârvulescu, Mariana Gorczyca, Lucian Dan Teodorovici, Matei Vişniec, Daniel Bănulescu, Dan Lungu kötete már megjelent magyarul, vagy éppen folyamatban van az átültetésük. 

Premiernek, illetve előbemutatónak tekinthetők az itteni felolvasá-

sok. Ismert írók mindannyian Romániában, és joggal tarthatnak számot a magyar olvasók érdeklődésére. Jó fordítók tolmácsolták a műveiket. 

– Beszélhetünk-e kölcsönösségről a műfordítások terén?

– A nagy romániai kiadók magyar írók munkáit is megjelentetik románul. A román kulturális minisztérium ebbe a folyamatba nem avatkozik bele, hiszen a könyvkiadásban s így a műfordításban is hosszú ideje megtörtént a magánosítás. Az állami támogatás abban áll, hogy elhozunk ide írókat, biztosítjuk a szállításuk, ellátásuk költségeit, napidíjaikat, könyvbemutatókat szervezünk számukra.

– És a jelek szerint mind népszerűbbek a magyar olvasók körében.

– Igen, az íróink szívesen jönnek ide, és úgy tűnik, elnyerték a magyar olvasók elismerését. Felkeltették a fordítók érdeklődését is. Ha a piac nem igényli ezeket a munkákat, a fordítók is inkább másra figyelnek. Ha Vişniec, Lungu vagy Gorczyca könyve érdektelen lenne, a magyar könyvpiac sem foglalkozna velük.

– Több író–olvasó-találkozót is programba iktattak.

– Igen, itt a standunkon a fesztivál mindenik írónak biztosít egy-két órát. Dan Cristea kritikus a találkozók moderátora. A Budapesti Román Kulturális Intézetben pedig külön esten vitatják meg a kortárs irodalom időszerű kérdéseit. Bemutatunk két sikeres romániai fesztivált is, a Iaşi-i Nemzetközi Irodalmi és Fordítói Fesztivált és a rangos Segesvári Íróturnét.

– Néhány év kihagyás után veszek részt ismét a budapesti könyvfesztiválon. Azonnal feltűnt, hogy ez a mostani román stand sokkal szebb, mint azok, amelyeket korábban láthattunk itt.

– A tavaly a művelődési minisztérium egy új stand építését kezdeményezte, ennek alkalmazott változataival jelentkezünk a különböző könyves fesztiválokon. Stilizált látványterv, fákkal, könyvvel, papírral, Frankfurttól kezdve mindenütt elismeréssel fogadták az írók és az olvasók is.

– Ez jó jel. Azt jelenti, hogy több pénz jutott a kultúrára, könyvreklámra is?

– Nem mindig a pénz a meghatározó. A jó ötlet és a megfelelő hozzáállás sokszor hatásosabb lehet.

– A fesztivál nyitónapján beszélgetünk. Mit remélnek a rendezvénytől?

– Reméljük, hogy a magyar olvasók minél nagyobb számban keresik fel standunkat, hogy minél többet megtudjanak a román irodalomról. Reméljük, hogy a jelen levő román írók és az itteni kollégáik, illetve a közönség között közvetlen párbeszéd alakul ki. És fontos, hogy a kiadókkal, a műfordítókkal is eredményes legyen a dialógus. Én úgy érzem, hogy évek óta baráti, jó a viszony a román és magyar írók között, kölcsönösen megbecsülik egymás értékeit. Ebbe a keretbe illeszkedik a mostani esemény is.